69339. lajstromszámú szabadalom • Küldőállomás drótnélküli távíró és távbeszélő céljaira

2. ábra annak egy részlete: A 3. ábra egy másik, álló helyzetű kiviteli alak részletes metszete és a 4. ábra egy további kiviteli alak lénye­ges részeinek hosszmetszete. Az 5. ábra az elrendezés kapcsolási váz­lata. A 6. és 7. ábra ezen kapcsolási vázlatnak kiviteli alakjait mutatja. A 8. ábra az antenna bekapcsolásának egy másik kiviteli alakja. A 9. ábra az antenna összerendezésének nézete és a 10. ábra fölülnézete. A 11. és 12. ábra az antenna beállítóberen­dezéséneik részleteit, illetve a jelző szerke­zetet tünteti föl. Az 1. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál (1) motort jelöl, melynek forgásszáma le­hetőleg állandó, (2) a mótortengely, mely jelentékenyen meg van hosszabbítva és a (3,v l) csapágyakban fut A tengely hossz­irányú eltolódások ellen biztosítandó. A tengelyen az elektródákat tartó és hűtő berendezések szigetelve vannak elren­dezve. Ezek a berendezések két-két (9, 10) illetve (9', 10') tárcsából állnak, melyek a (7) illetve (8) karmantyúkon ülnek és az utóbbiakkal előnyösen egy darabban ké- [ szülnek. A (10) és (10') tárcsa sík fölü­letű és e két tárcsa ferde (11), illetve (11") lyukakkal van "ellátva, melyek a forgásnál légáramot küldenek a (9) illetve (9') elek­tródatárcsák külső fölületére. A (9), il­letve (9') elektródatárcsák középső része kúpos, kerületi része sík és a tárcsák ke­rülete a (22, 22') elektródagvűrüket tartja. Az utóbbiak a tárcsáktól különállóan ké* szülnek, a célra alkalmas anyagból (alu­miniumból, rézből stb.) állnak és csava­rok által vannak a (9), illetve (9') tárcsák­kal összekötve úgy, hogy könnyen kicse­rélhetők. Az elektródatartók két karman­tyúja nem ül közvetlenül a (2) tengelyen, hanem a szigetelő (12) hüvelyen, mely a tengelyhez van erősítve. Ép így a két ediektródatartók egyike is (a rajzon a bal­oldali) (13) csavarok által van a (12) szi­getelőhüvelyhez erősítve- A másik elek­tródatartó szintén 'egy szigetelő (12') sze­lencén ül, mely azonban a (14) szelencére van tolva. A (14) szelence csavaranyame­nettel van ellátva, mely a tengely csavar­menetébe kapaszkodik és ezáltal a (14) ' szelencének meghatározott helyzetbe való beállítását megengedi. A beállított helyzet­ben való rögzítést a (15) ellencsavaranya végzi. Az elektródatartó nem ül szilárdan, hanem a (12') szelencén tengelyirányban eltolható. Az elektródatartó továbbá (32) hasítékkal van ellátva (2. ábra), melybe két, szigetelő (17) burkolattal ellátott, a (14) szelencéből kiálló (16) csap kapasz­kodik. A (32) Hasítékban két (33) és (34) vájlat van alkalmazva, melyekbe a (16) csapok a (2) tengely forgásánál befekhet­nek és ezáltal az elektródatartó ide- és oda való csúszását megakadályozzák. Az elektródák egymástóli távolsága a (14) szelence megfelelő beállítása által tetszés­szerint szabályozható. Emellett egy -alkal­masan elrendezett, az 1. ábrán föl nem tüntetett rúgó a két elektródát egymáshoz nyomni igyekszik. A (2) tengely a (4) csapágyból kiálló (6) résszel bír és (23) furattal van ellátva, mely egészen a két elektródatartó között lévő középig terjed és a tárcsák kúpos része által képezett üreggel körülbelül a kúp alkotójának irányában terjedő (24, 25) lyukakon át közlekedik. A (6) ten­gelyvégen a (23) üregbe nyúló (29) fú­vóka van elrendezve, mely levegőnek a (23) furatba való belépésére kellő teret hagy szabadon. Ez a légbelépés ezenkívül még a (26) tárcsa által megfelelően beál­lítható, mely tárcsával a nyílás többé vagy kevésbbé elzárható és melv tárcsa a csa­varmenettel ellátott (28) bevezetőcsövön ül. A (26) tárcsát a (27) ellencsavaranya rögzíti. A (28) bevezetőcső a vízzel vagy más alkalmas hűtő folyadékkal megtöltött (31) tartányban nyílik. Két elektródatartó helyett több is elren­dezhető úgy, hogy több fényív képző­dik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom