69306. lajstromszámú szabadalom • Összeadó- vagy számológép

ábrái kapcsán a találmány tárgyának tel­jes, üzemképes számlálógépen és ezen gép egyes részeivel kapcsolatban mutatjuk be és ezzel együtt a számkerekeknek a zérus­helyzetbe való visszaállítását js ismertet­jük. Ezen ábrák közül a ábrán a találmány értelmében szer­kesztett számológép mellső részének fö­lülnézete a födél eltávolítása után, a 14. ábrán részint a 13. ábra 14—14 vo­nala szerint vett metszet és részint a gép jobb QÍdali részének oldalnézete látható; részben letört állványrészekkel, hogy a hátulfekvő részek is láthatók legyenek; a 15. ábrán a gép ugyanezen részének a számkerekek egyikétől baloldalt, a 13. ábra 15—15 vonala szerint Vett, jobbfelöl tekintett metszete van föltüntetve, melyen az egyes részek nyugalmi helyzetükben vannak, míg a számkerekek zérus hely­zetüket foglalják el; végül a 16. ábrán megfelelő nézet látható, me­lyen a zérusra-állító forgattyú határhely­zetében van, míg az általa mozgatott ré­szek a megfelelő helyzetet foglalják el. A 13. ábrából világosan láthatók az 1—12. ábrák (A) és (B) számkerekeinek megfelelő számkerekek, továbbá az (Al) és (Bl) fogaskerekeknek megfelelő fogas­kerekek, valamint a belső fogazású közbeiktatott (C) kerekek is. A rajzon föl­tüntetett számológépnél a belső foga­zású (C) kerekek egyike a legalacsonyabb­rendű számkerék jobboldalán helytállóari van elrendezve (13. ábra). Ez a kerék azonban nem működik fogaskerék gya­nánt, hanem csak azért van alkalmazva, hogy a helytálló (E) napkerék (14. ábra) elrendezéséhez alkalmas eszközt nyújt­son; ez a napkerék a helytálló (C) kerék agyának baloldalán van megerősítve, il­letve kiképezve és ugyanúgy, min a 2. áb­rán, a legajacsonvabbrendű (A) számke­rék (Al) fogaskereke által tartott (D) bolygókerékkel működik együtt. Az 1—9. ábrákon látható, bütykök által működtetett és rúgók által visszahúzott (H) emelők a 13—16. ábrából szifitén vi­lágosan kivehetők. Ezen ábrák szerint ezen emelőknek a (J) visszahúzó rugók­kal összekötött mellső végei a gép egyik végétől a másikig terjedő és a számkere­ke előtt elrendezett (T) harántrúd pályája fölé, illetve pályájába nyúlnak és úgy van­nak alakítva, hogy a rúd által fogvatart­hatók. A (T) harántrúd hosszának több pontján a fölfelé irányuló (U) karok fölső végében van megerősítve és megtá­masztva (14., 15. és 16. ábra); ezen karok alsó végei hasítékokkal vannak ellátva és a gép egyik végétől a másikig terjedő (V) harántrúdat fogják körül, mely rúd több (W) karban van megerősítve és megtá­masztva. Ezek a (W) karok a két végén a gép állványzatának oldalt lévő részei­ben ágyazott (X) lengő tengelyre vannak erősítve és ettől előre és lefelé nyúlnak. A gép minden zérusra állításánál az (X) ten­gely oly módon lendíttetik ki, hogy a (W) karok mellső végei és az általuk tartott (V) harántrúd a 14. és 15. ábrán föltün­tetett helyzetből fölfelé a 16. ábrán látható helyzetbe mozognak és a (T) harántrúd is fölemeltetik úgy, hogy az összes (H) tartóemelők függetlenül attól, hogy mi­lyen helyzetet foglalnak el, a (T) haránt­rúd által megragadtatnak és a 16. ábrán föltüntetett helyzetbe emeltetnek. A (H) emelők ezen fölemelése termeszetesen az (L) áttételtartó emelők mellső végeinek fölemelését és hátsó végeiknek lefelé és előrelengését vonja maga után úgy, amint ez az 5. és 6. ábránál is történt. Az (L) emelők hátsó végeinek ezen mozgása köz­ben (15. és 16. ábra), az emelők által tar­tott (N) bolygókerekek a (C) kerekek belső fogazásaival kapcsolódnak, miköz­ben a (C) kerekek a bolygókerekek szá­mára helytálló fogaskerekek gyanánt szol­gálnak úgy, hogy mindegyik (N) bolygó­kerék (lásd 5. és 6. ábrát) saját tengelye körül az óramutató mozgási irányának megfelelő (a 15. és 16. ábra az ellenkező) értelemben forgattatik. Az (N) bolygóke­rekek saját tengelye körül végzett ezen forgó mozgása az (Ö) bolygókeréknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom