69306. lajstromszámú szabadalom • Összeadó- vagy számológép

ugyanily irányú mozgását vonja maga után és minthogy az (O) bolygókerék a következő alacsonyabbrendű számkerék agyán megerősített (P) napkerékkel kap­csolódik, az (N) és (O) bolygókerekeknek tengelyük körül azonos irányban végzett ezen mozgása azzal a hatással jár, hogy az alacsonyabbrendü számkerék ellenté­tes irányban fordul el. A részek méret­viszonyai és a (H) emelőknek a (T) ha­rántrúd által a 14. és 15. ábrán föltünte­tett helyzetből a 16, ábrán látható hely­zetbe való átmenet közben kölcsönzött föl­felé irányuló mozgás nagysága úgy van­nak megválasztva, hogy az összes szám­kerekek (kivéve az alább még részleteseb­ben tárgyalandó egyes-kereket) „9"-es helyzetükbe forgattatnak (16. ábra),.mi­meliett mellékes, hogy a számkerekek a zérusra állító folyamat kezdetén és a (T) harántrúd fölfelé mozgatása közben mi­lyen helyzetet foglaltak el, minthogy a (T) rúd a (H) rudakat bármely helyen, ott ahol azok mellső végével érintkezésbe jut, megragadja és löketvégük eléréséig föl­felé magával viszi. Az első és második számkerék között a jobboldalon fekvő (H) tartóemelő a le­írt műveletek mindegyikénél egy fokkal magasabbra emeltetik, mint a következő kerekek között a baloldalon fekvő (H) emelők úgy, hogy a legalacsonyabbrendű számkerék nem forgattatik úgy, mint a többi kerék, a „9"-es helyzetbe (16. ábra), hanem zérus helyzetébe hozatik. Ezen ke­rék (G) alaktárcsája ezért úgy, mint ezt az 5. és 15. ábra mutatja, a (H) emelőn oldalt kiképezett nyúlvány pályájából el­távolíttatik, míg a baloldalon lévő rákö­vetkező összes többi kerék (G) alaktárcsái a 6. és 16. ábrán látható helyzetet fog­laljak el, amikor legmagasabb részeik a (H) emelök nyúlványai alatt fekszenek. Ezen berendezés folytán- akkor, amikor a (T) harántrúd, mely a (H) emelőket 1 fölemelte, ismét lesűlyed, az összes (H) emelők, az első és második számkerék között fekvő emelő kivételével, lefelémoz­gásukban egyidőre megakadályoztatnak,, amennyiben a (G) alaktárcsába ütköznek, míg az első és második számkerék között fekvő (H) emelő (J) visszahúzó rúgójá­nak hatása alatt a (T) harántrúddal együtt szabadon lefelé mozoghat. Az utóbb emlí­tett (H) emelő ezen visszahúzása, mely a tőle balra fekvő, rákövetkező emelők visz­szahúzása előtt megy végbe, az első és második számkerék között fekvő belső fogazású (C) kereket a leírt módon egy ötödfordulattal elforgatja, mimellett a szó­banforgó kerék ezen elforgása a tőle bal­oldalt fekvő, rákövetkező számkereket arra kényszeríti, hogy a szintén már le­írt módon hátrafelé egy tizedfordulatot végezzen úgy, hogy ez a kerék ezáltal „9"-es helyzeitébői zérus helyzetébe forgat­tatik. Ezen második számkeréknek a „9"-es helyzetből a zérushelyzetbe való mozgása folytán a számkerék (G) alak­tárcsája baloldalt fekvő (II) emelőt sza­badon bocsátja, mire ezt az emelőt (J) rúgója azonnal visszahúzza, ami által az illető emelőtől balra fekvő, belső foga­zású (C) kerék egy ötöd fordulatot végez; a (C) kerék ezen mozgása a baloldalt fekvő, rákövetkező számkerékre vitetik át és azt a „9"-es helyzetből a zérushelyzetbe forgatja. Ez a folyamat sorban az egész kerékcsoportra átadódik úgy, hogy a fo­lyamat befejeztével az összes kerekek zé­rushelyzetüket foglalják el. A jobboldali (H) tartóemelőnek fönt­említett egy lépésnyi kiegészítő mozgása azáltal létesíthető, hogy a (T) harántrúdat azon a helyen, ahol ezen (II) emelővel érintkezésbe jut, vastagítjuk vagy á 13— 16. ábrán jelzett módon hüvellyel vesszük körül. A (T) harántrúd föl és alá irányuló mozgásai közben a gépállványzat (Y) vá­laszfallemezeinek fölső, mellső részében kiképezett (c) .hasítékokban vezettetik, 1 míg ezen lemezek fölfele irányuló karjai­nak fölső végein a (c) hasítékok mögött a (Z) harántrúd van megerősítve, mely a (H) emelők, számára ütközőrúd gyanánt

Next

/
Oldalképek
Tartalom