69306. lajstromszámú szabadalom • Összeadó- vagy számológép

ugyanily irányú mozgását vonja maga után és minthogy az (O) bolygókerék a következő alacsonyabbrendű számkerék agyán megerősített (P) napkerékkel kapcsolódik, az (N) és (O) bolygókerekeknek tengelyük körül azonos irányban végzett ezen mozgása azzal a hatással jár, hogy az alacsonyabbrendü számkerék ellentétes irányban fordul el. A részek méretviszonyai és a (H) emelőknek a (T) harántrúd által a 14. és 15. ábrán föltüntetett helyzetből a 16, ábrán látható helyzetbe való átmenet közben kölcsönzött fölfelé irányuló mozgás nagysága úgy vannak megválasztva, hogy az összes számkerekek (kivéve az alább még részletesebben tárgyalandó egyes-kereket) „9"-es helyzetükbe forgattatnak (16. ábra),.mimeliett mellékes, hogy a számkerekek a zérusra állító folyamat kezdetén és a (T) harántrúd fölfelé mozgatása közben milyen helyzetet foglaltak el, minthogy a (T) rúd a (H) rudakat bármely helyen, ott ahol azok mellső végével érintkezésbe jut, megragadja és löketvégük eléréséig fölfelé magával viszi. Az első és második számkerék között a jobboldalon fekvő (H) tartóemelő a leírt műveletek mindegyikénél egy fokkal magasabbra emeltetik, mint a következő kerekek között a baloldalon fekvő (H) emelők úgy, hogy a legalacsonyabbrendű számkerék nem forgattatik úgy, mint a többi kerék, a „9"-es helyzetbe (16. ábra), hanem zérus helyzetébe hozatik. Ezen kerék (G) alaktárcsája ezért úgy, mint ezt az 5. és 15. ábra mutatja, a (H) emelőn oldalt kiképezett nyúlvány pályájából eltávolíttatik, míg a baloldalon lévő rákövetkező összes többi kerék (G) alaktárcsái a 6. és 16. ábrán látható helyzetet foglaljak el, amikor legmagasabb részeik a (H) emelök nyúlványai alatt fekszenek. Ezen berendezés folytán- akkor, amikor a (T) harántrúd, mely a (H) emelőket 1 fölemelte, ismét lesűlyed, az összes (H) emelők, az első és második számkerék között fekvő emelő kivételével, lefelémozgásukban egyidőre megakadályoztatnak,, amennyiben a (G) alaktárcsába ütköznek, míg az első és második számkerék között fekvő (H) emelő (J) visszahúzó rúgójának hatása alatt a (T) harántrúddal együtt szabadon lefelé mozoghat. Az utóbb említett (H) emelő ezen visszahúzása, mely a tőle balra fekvő, rákövetkező emelők viszszahúzása előtt megy végbe, az első és második számkerék között fekvő belső fogazású (C) kereket a leírt módon egy ötödfordulattal elforgatja, mimellett a szóbanforgó kerék ezen elforgása a tőle baloldalt fekvő, rákövetkező számkereket arra kényszeríti, hogy a szintén már leírt módon hátrafelé egy tizedfordulatot végezzen úgy, hogy ez a kerék ezáltal „9"-es helyzeitébői zérus helyzetébe forgattatik. Ezen második számkeréknek a „9"-es helyzetből a zérushelyzetbe való mozgása folytán a számkerék (G) alaktárcsája baloldalt fekvő (II) emelőt szabadon bocsátja, mire ezt az emelőt (J) rúgója azonnal visszahúzza, ami által az illető emelőtől balra fekvő, belső fogazású (C) kerék egy ötöd fordulatot végez; a (C) kerék ezen mozgása a baloldalt fekvő, rákövetkező számkerékre vitetik át és azt a „9"-es helyzetből a zérushelyzetbe forgatja. Ez a folyamat sorban az egész kerékcsoportra átadódik úgy, hogy a folyamat befejeztével az összes kerekek zérushelyzetüket foglalják el. A jobboldali (H) tartóemelőnek föntemlített egy lépésnyi kiegészítő mozgása azáltal létesíthető, hogy a (T) harántrúdat azon a helyen, ahol ezen (II) emelővel érintkezésbe jut, vastagítjuk vagy á 13— 16. ábrán jelzett módon hüvellyel vesszük körül. A (T) harántrúd föl és alá irányuló mozgásai közben a gépállványzat (Y) válaszfallemezeinek fölső, mellső részében kiképezett (c) .hasítékokban vezettetik, 1 míg ezen lemezek fölfele irányuló karjainak fölső végein a (c) hasítékok mögött a (Z) harántrúd van megerősítve, mely a (H) emelők, számára ütközőrúd gyanánt