69306. lajstromszámú szabadalom • Összeadó- vagy számológép

— 2 — « 7. ábrán az 1, ábra 7—7 vonala szerint vett metszet van bemutatva a jobboldali íilacsonyabbrendü számkerék irányából nézve, a. " , 8. ábrán ugyanez a metszet balról tekintve látható; a ; " -f 9. ábrán a második számkerék kosztírírjának jobb felől nézett, az 1. ábra 9—9 vonala szerint vett metszete és a 9a. ábrán az előző ábrán föltüntetett számkerekek és ezek tartószerkezeteinek tengelyirányú metszete van föltüntetve. Az 1. ábrán egy kerékcsoport egymás mellett fekvő számkerekeinek alacsonyabbrendű kereke (A)-val, a magasabbrei)dű kerék (B)-vel van jelölve, míg (C) egy még alább részletesebben ismertetendő, belső fogazású kerék. A két számkerék mindegyikétől közvetlenül jobbra külső fogazású kerék van elrendezve és pedig az alacsonyabbrendű számkerék méllett lévő, külső fogazású kerék (Al)-el, a magasabbrendü számkerék mellett lévő, külső fogazású kerék pedig (Bl)-el van jelölve. Ezen fogaskerekek közül az első, t. i. az (Al) kerék legvilágosabban a 2. ábrából látható. Mint ebből kitűnik, ez a kerék az alatta lévő kisebb (E2) fogaskerékkel kapcsolódik és ennek közvetítésével a gép hajtószerkezete által forgattatik. Az (Al) fogaskerékkel a (D) bolygókerék van összekötve, (2. és 9a ábra) mely belső oldalán az (E) napkerékkel kapcsolódik. Ez utóbbi a legalacsonyabbrendű számkerékhez, a jelen esetben az (A) kerékhez képest helytálló úgy, hogy a (D) bolygókerék az (Al) fogaskerék forgatásánál a napkerék körül kering. A (D) bolygókerék oly széles, hogy nem csak belső oldalán a 2. és 9a. ábrán látható módon kapcsolódik az (E) napkterékkel, hanem egyúttal külső oldalán az (A) számkereken közvetlenül az (Al) fogaskeréktől balra kiképezett (F) belső fogazással is kapcsolódásban áll úgy, hogy az (Al) fogaskeréknek a gép hajtószerkezete által való forgatásánál és a (D) bolygókerék- ' nek a helytálló (E) napkerék körül való keringésénél a (D) bolygókeréknek saját tengelye körül végzett forgása az (A) számkerék továbbkapcsolására hasznosíttatik. Az (A) számkerék baloldalán a csavarvonalszerű körvonallal ellátott (G) alaktárcsa van megerősítve (5., 6. és 9a. ábra), mely a rúgóhatás alatt álló (H) emelővel működik együtt és ezen emelő visszahúzására szolgál. A (H) emelő hátsó végén az (I) rúdhoz van csuklósan hozzáerősítve, míg mellső vége a (J) spirálrúgó fölső végével van összekötve; a rúgó alsó vége a (K) harántrúdon van megerősítve. A (H) emelő körülbelül közepén a rövid (HJ) karral vagy toldattal van ellátva, mely a tulajdonképpeni emelőből jobbfelé előrenyúl, a (G) alaktárcsára fekszik és azon nyugszik (1 —6. ábra) úgy, hogy az (A) számkeréknek az 5. ábrán föltüntetett zérushelyzetből való elforgatásánál a (G) alaktárcsa a (H) emelő kinyúló karja vagy toldata alá jut és az emelőt a 6. ábrán látható helyzetbe emeli, amelyben a számkerék és az alaktárcsa a „9"-es helyzetben vannak. Ha most a számkereket tovább, azaz zérushelyzetén túl forgajuk, akkor az alaktárcsa bütyke a (H) emelő alól elmozdúl, mire a (J) rúgó az emelőt ismét az 5. ábrán látható vagy ehhez közel eső helyzetbe hozza. A számkerék-csoport hosszirányú tartótengelyén a (G) alaktárcsától balra és a jelen esetben a (H) emelővel közel azonos függőleges síkban-az (L) áttételtartóemelő van elrendezve, melynek mellső vége az (M) vonórúd útján a (H) emelővel van összekötve, mimellett az (M) vonórúd végein az (L) és (H) emelőkkel van kapcsolva. Áz (L) emelő másik végén az (N, 0) bolygókerékpár van elrendezve és pedig egy-egy az emelő mindkét oldalán; a bolygókerekek az (L) emelőben ágyazott rövid csap két végéré vannak erősítve (9a. ábra). Az (O) bolygófcerék a (G) alaktárcsa baloldalán mégerősített (P) napkerékkel kapcsolódik, maga az