69306. lajstromszámú szabadalom • Összeadó- vagy számológép

alaktárcsa pedig az (A) számkerék balol dalán van megerősítve úgy, hogy a három (G, P, A) rész együtt forog, míg az (L) emelő baloldalán lévő (N) bolygókerék az említett (C) kerék belső fogazásával áll kapcsolatban, ami a legvilágosabban a 7. és 9a. ábrából tűnik ki. Ezen elrendezés következtében valahányszor a (H) emelő a (G) alaktárcsa által fölemeltetik, a fogaskerekeket, tartó (L) emelő forgáspontja körül kileng és az (O) fogaskerék arra kényszeríttetik, hogy lefelé és előre az (A) számkerék áltál tartott (P) napkerék körül mozogjon úgy, hogy az 5. ábrán fölüntetett helyzetet elhagyja és a 6. ábrán látható, vagy ehhez közel eső helyzetbe kerül. Ezáltal az (O) bolygókerék és vele az (N) bolygókerék is arra kényszeríttetnek, hogy a (H) és (L) emelőknek a (G) alaktárcsa emelő mozgása által okozott mozgásánál az óramutató járása irányában saját tengelyük körül elforduljanak, mimellett az (N) kerék a (C) kerék belső fogazásán (7. ábra) üresen legördül anélkül, hogy a (C) kereket elforgatná. Ha azonban az (A) számkerék egy fordulatot végzet és a (G) alaktárcsa bütyke a (H) emelő alól elmozog úgy, hogy a (J) rúgó ezt az emelőt és vele az (L) emelőt is visszahúzza, miközben a (H) emelő alsó vége hátrafelé és fölfelé a 6. ábrán látható helyzetből az 5. ábrán föltüntetett vagy ehhez közel eső helyzetbe leng, akkor a belső fogazású (C) kerék az (N) bolygókerék által az óramutató járása irányában elforgattatik. Ha ezen folyamat közben mely az alak-, tárcsát a (H) emelő szabadonbocsátására kényszerítette és lehetővé tette, hogy a (J) rúgó a részeket a leírt módon visszahúzza, az (A) számkerék pontosan a zérushelyzetbe (és nem ezien helyzeten túl) forgattatott, akkor a számkerék és vele együtt (P) napkerekek a részek ezen visszáhúzása és az (L) áttételt tartó emelőnek a 6. ábrán'föltüntetett helyzetből az 5. ábrán látható helyzetbe való visszatérése közben mozdulatlan marad. Ezen föltételek fönforgása esetén az (O) és (N) bolygókerekek az (L) emelő visszatérő mozgása közben az óramutató járása irányában saját tengelyük körül forognak. Minthogy azonban az (N) kerék a (C) kerék belső fogazásával kapcsolódik, utóbbi kerék is ugyanezen értelemberí forog. A részek méretviszonyai úgy vannak megválasztva, hogy a jelen esetben az (L) áttételtartó emelőnek a 6. ábra szerinti helyzetből az! 5. ábrán látható helyzetbe való ilyenjeimozdulásánál a belső fogazású (C) kerék előre, azaz az óramutató mozgási irányában egy ötöd fordulatot végez; a (C) fogaskerék ezen. mozgása a (B) számkerékre vitetik át és arra szolgál, hogy ezen kereket az alább leírt módon egy lépéssel, azaz egy számmál előremozgassa. Föltéve már most azt az esetet, hogy az alacsonyabbrendü (A) számkerék egyszeri mozgással zérushelyzetén túl forgattatik, így pl. ha az 9 gép által végzett valamely számolási műveletnél „7"-es helyzetéből 8 hozzáadása által „5"-ös helyzetébe forog, akkor az átvívőszerekezet a következőkép működik: Ha a (G) alaktárcsa bütyke az (A) számkeréknek zérushelyzetén túl való mozgatásánál a (H) emelő (Hl) nyúlványától eltávolodik és ezáltal az emelőt szabadonbocsátja, akkor a (J) rúgó a (H) emelőt az (L) áttételtartó emelővel együtt úgy, mint előbb, a rendes helyzet felé mozgatja és ha az (A) számkerék lassú forgásba hozatik, akkor az ebből adódó eredmény a föntiekben leírtaktól lényegében nem tér el. Ha azonban a számkerék és vele (G) alaktárcsája is ezen idő alatt igen gyorsan forgattatnak, akkor elöfordúlhat, hogy az alaktárcsa emelkedéséi nek alsó része, mely a tárcsa emelkedésének magasabb része után következik, a részeknek-az 5. ábrán látható rendes helyzetébe való visszatérésének ellenállást helyez szembe és így az ezen helyzetbe váltó teljes visszatérést megakadályozza. Mindamellett a, belső fogazású (C) kerék ebben áz esetben is úgy, mint előbb, teljes ötöd-