69267. lajstromszámú szabadalom • Számológép

rása irányában, vagyis ugyanúgy, mint a szárnlálókerekek közvetlen összegező moz­gásainál. A napkerék, a bolygókerék és a belsőfogazású kerék méretei emellett úgy vannak megválasztva, liogy az (S) számlálókerék a napkerék minden ötöd­fordulatánál egy tized fordulatot végez. Ha tehát a sorozat valamely tetszőleges számlálókereke egy teljes fordulatot vég­zett, akkor a következő magasabb rendű számkerék egy tized fordulattal előre mozgattatik és ezáltal egy egységet visz át az alacsonyabb rendű számlálókerék­ről a magasabb rendű számlálókerékre. Ez az átvitel mindannyiszor bekövetkezik, ahányszor az alacsonyabb rendű szám­lálókerék egy fordulatot végzett, tekintet nélkül arra, hogy a magasabb rendű szám­lálókerék ebben az időpontban helyt­álló-e, vagy pedig azon szerkezet közvet­len behatása alatt, mely az illető szám­lálókereket a megfelelő billentyűsor (A) működtető billentyűivel összeköti, moz­gásban van-e. Hogy az (0) fogaskerék és az (S) szám­lálókerék túlságos mértékű elforgását az azokat működtető (G) fogasív löketé­nek befejeztével meggátoljuk és hogy tel­jesen kizárjuk annak lehetőségét, hogy az (0) fogaskerék és az (S) számlálókerék a fogasív munkalökete alatt az ívhez ké­pest előre siessenek, illetve ahhoz viszo­nyítva eltolassanak, oly eszközök vannak elrendezve, melyek a fogaskereket és a fogasívet egymással összekötik úgy, hogy ezen részek a fogasív munkalökete köz­. ben semmiféle független mozgást nem vé­gezhetnek és pedig dacára azon kilincs­kerék- és kilincskapcsolatnak, melynek segélyével a fogasív mozgása az (0) fo­gaskerékre átvítetik. Ezen eszközök a (T) kilincstárcsából állnak-, mely a (G) fogas­ívvel kapcsolódó (H) fogaskeréktől jobbra van elrendezve, mimellett a fogasív a" 4. ábrán látható módon ezen tárcsa és az ív baloldalán elrendezett belső fogazású (1) kilincskerék között van rögzítve. A <(T) kilincstárcsa kerületén több egymás­tól azonos távolságban elrendezett (bl) bevágással van ellátva, melyek a (V) hü­vely Vagy; agy jobboldalán megerősített (U) akasztókerék (cl) fogaival működnek együtt. A (V) agy a gépállványban meg­erősített (dl) rúdon (4. ábra) van ágyazva. Ezen agy baloldalán a (W) fogaskerék van megerősítve vagy kikepezve, mely a (K) fogaskerékkel kapcsolódik; ez utóbbi a már ismertetett módon a nagy (0) fo­gaskerékkel áll kapcsolódásban. A (T) tár­csa az (U) keréktől függetlenül szabadon fo­roghat akkor, ha utóbbi kerék áll és ezen elforgás akkor következik be, ha a részek a (G) fogasív előremozgása folytán az óra járása irányában mozognák. Az (U) kerék viszont nem mozoghat függetlenül a (T) keréktől, hanem utóbbi, ha áll, az (U) kereket mindkét irányban forgásában meggátolja. Ha azonban az az (U) akasztókerék az óra járása irányá­ban, a (A) tárcsa viszont ellenkező irány­ban forgattatik, ami a (G) fogasív vissza­térő mozgásánál következik be, akkor az (U) kerék (cl) fogai a (T) tárcsa kerüle­tén kiképezett (b) bemetszésekkel sorba kapcsolódásba jutnak úgy, hogy az (U) kerék és a (T) tárcsa együttesen, de el­lentétes értelemben forognak. A részek ezen mozgása közben az (U) kerék fogai­nak a (T) tárcsa kerületén lévő bemetszé­sekkel való kapcsolódása teszi lehetővé, hogy az (U) kerék forogjon, minthogy ezen bemetszések hiányánál a (T) tárcsa kerülete az (U) kerék forgását mindenkor meggátolná. Az (ö) kerék fogainak a (T) tárcsa bemetszéseivel való együttmű­ködése tehát arra szolgál, hogy a kereket és a tárcsát a (G) fogasív visszatérő moz­gásánál egymással kapcsolja, illetve egy­máshoz képest elreteszelje úgy, hogy ki van zárva, hogy az (U) kerék (vagy vala­mely vele összekötött vagy vele forgó rész) a (T) tárcsához képest elősiessen vagy a tárcsához viszonyítva eltolódjék. Mint­hogy pedig az (U) kerék az (I) kilincs­kerék által hajtoíí (K) fogaskerékkel köz­vetlen összeköttetésben áll, nyilvánvaló,

Next

/
Oldalképek
Tartalom