69267. lajstromszámú szabadalom • Számológép

- 4 -leírt módon magával viszi. A (K) fogaskerék visszafelé, azaz ellentétes irányban való forgása az (L) kilincs által van megakadályozva, mely a (K) fogaskerék baloldalán vagy agyán megerősített (M) fogaskerékkel működik együtt (3. és 4. ábra). Az (L) kilincset a jelen esetben az (y) harántrúdra'fölfüggesztett (N) kengyel egyik karjának lefelé nyúló vége képezi; a kengyelt a (z) spirálrúgó utánaengedően tartja úgy, hogy az (L) kilincs az (M) fogaskerékkel kapcsolódásba juthat.' A (K) fogaskerék az (0) fogaskerékkel kapcsolódik, mely a gépállványban ágyazott (al) rúdon lazán van elrendezve úgy, hogy á (K) fogaskerék említett előremozgása arra szolgál, hogy az (0) fogaskereket szakaszosan előre forgassa. Az (O) fogaskerék agyából sugarasan egy kar nyúlik ki, mely a kis (P) fogaskereket vagy bolygó kereket tartja, mely belső oldalán az (al) tengelyen ágyazott (Q) napkerékkejl, külső oldalán pedi^ a belső fogazású (R) kerékkel kapcsolódik, mely utóbbi az (S) számlálókerékkel és pedig ezen kerék koszorúján belül van összekötve, mimellett a számlálólcerék a 4. ábrán látható módon az (0) fogaskerék mellett az (al) tengelyen van elrendezve. Az (0) fogaskerék három tartókarja vagy küllője, melyek segélyével a kerékkoszorú agyán meg van támasztva, befelé van hajlítva, azaz homorúak, amit a rajzon az ezen küllőkön lévő árnyékolással jelöltünk. A (Q) napkerék, mely ezen küllők mellett fekszik, ennek folytán kölrülbelül ugyanazon függőleges síkban van elrendezve, mint az (0) fogaskerék, míg a (P) bolygó kerék eléggé széles, hogy az (O) fogaskerék jobboldalán a (Q) napkerékkel és az (0) fogaskerék baloldalán az (S) számlálókerék (R) belső fogazásával kapcsolódjék. Ha föltételezzük, hogy a (Q) napkerék helytálló (ami az összegező és számláló szerkezet szokásos közvetlen működésénél így is szokott lenni), akkor ha a (Q) napkerék az óra járásának megfelelő irányban a (K) fogaskerék által hátra forgattatik, akkor a (P) bolygó kerék a (Q) napkerék körül kering, mimellett utóbbi helytálló fogasrúdat képez; egyúttal a bolygó kerék saját tengelye körül is elforog. A bolygó kerék ezen mozgása folytán a belső fogazású (R) kerék és az (S) számlálókerék ugyanazon irányban kapcsoltatnak tovább, mint az (O) fogaskerék. Mint a 4. ábrából látható, a számlálókerék tíz egyenlő részre van osztva, melyek a kilenc alapszámmal és zérussal vannak jelölve, mimellett ezen részek nagysága úgy van méretezve, hogy a gép valamelyik (A) billentyűjének működtetésekor a lenyomott billentyű sorának megfelelő (S) számlálókerék bizonyos számú számjeggyel és pedig annyival, amennyi a működtetett billentyű számértékének megfelel, tovább kapcsoltassék. A (Q) napkerekek . az (al) tengelyen nincsenek valamely meghatározott helyzetben megerősítve, hanem az egyes számlálókerekek között lévő tizes átvitel egy részét képezik és ezen átvitel létesítése céljából szakaszosan az óramutató járásával ellentétes irányban forgattatnak. Ezen átvivő szerkezet, melynek egy részét a (Q) napkerekek képezik, nem képezi a találmány tárgyát úgy, hogy arra részletesen nem kell rátérnünk. Itt csak azt akarjuk említeni, hogy a .(Q) napkerék ugyanazon sorozat következő alacsonyabb rendű számlálókerekével úgy van össze'kötve, hogy ha ez a számlálókerék egy fordulatot végzett, a napkerék az óramiftató járásával ellentétes irányban egy bizonyos fordulatrésszel, a jelen esetben egy ötöd fordulattal előre kapcsoltatik. A napkerék ezen forgásának természetesen az a következménye, hogy a hozzátartozó (P) bolygó kerék tengelye körül elforog, ami által az ezen bolygó keréknek megfelelő belső fogazású (R) kerék és (S) számlálókerék oly irányban forgattatnak el, mely a napkerék forgási irányával ellentétes, azaz az óramutató já•