69234. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egyetlenegy fékberendezéssel ellátott vasúti kocsik légnyomású fékjének úgy személy-, mint tehervonatokban való használhatására

egy úgynevezett kompoundfékhez, azaz egy egykamrás és egy kétkarnrás fék egye­sítéséhez való foganatosítási példáját áb­rázolja. Az 1. és 2. ábrákon az itt alkalmazott ve­zérszelep személyvonatfékekhez beállított helyzetében van föltüntetve, a 3. és 4. ábrák ellenben az átállítószer­kezet helyzetét a féknek tehervonatokban való használatakor ábrázolják. Személyvonatféknél a legrövidebb fék­hatást azáltal érjük el, hogy úgy az egy-, mint a kétkarnrás fékhengert teljes ha­tásra engedjük jutni. Minthogy a teher­vonatfékhez ez a hatás túlságos nagy lenne, ezért az átállítás alkalmával, a két­karnrás fékhenger közreműködését rész­ben kikapcsoljuk, azáltal, hogy a nyomó­levegőt a kétkaimrás fékhenger holt teré­ből a szabadba kieresztő nyílást elzárjuk. Azonkívül a kétkarnrás fékhengert holt teréből a fővezérlő dugattyú tolattyúján át az egykamrás fékhengerhez vezető át­eresztő nyílást, mely a személyvonatféik­nél lehetőleg bőven van tartva, a teher­vonatfékhez erősen szűkítjük (fojtjuk) úgy, hogy az egykamrás fékhengerben a féknyomás tetemesen lassabban fokozód­jék. A fővezérlő dugattyú a vezérlőszelep fölső (A) tokrészébe van bezárva. Ismert módon, ütközőkkel mozgatja a (g) főve­zérlő tolattvút és a (h) nyomáscsökkentő tolattyút, melyek, szintén ismert módon, a fékező helyzetben, a kétkarnrás fékhen­ger holt terét a (12) vezérlőcsatornával kötik össze. A (12) vezérlőcsatornából a holt tér levegője, miközben az (i) vissza­csapó szelepét megemeli, e szelep (14) belső üregén és (13) fölső furatain, va­lamint a (6) csatornán át, az egykam­rás fékhengerbe áramlik, mindaddig, amíg a nyomás a holt tér és az egykamrás fék­henger belseje közt kiegyenlítődött. Ez­után ismét elzáródik az (1) szelep és a holt 4érben még visszamaradó levegő most már, az (1) szelep (16) .alsó furatain és a •(15) csatornán át, a szabadba áramlik. A (H) átállítócsap most egyrészt a (12) csatornába, másrészt pedig a (15) csator­nába úgy van beiktatva, hogy mindkét csatorna áteresztőnyílását uralja. Az 1. és 3., ill. 2. és 4. ábrák a csap két különböző metszetét tüntetik föl és pedig az 1. és 3. ábrák annak a (12) csatornán, a 2. és 4. ábrák pedig a (15) csatornán átmenő metszetét. A csapnak személyvonatfékhez való helyzetében (1. és 2. ábra) a (12) csatorna a (H) csap egy bő nyílásán vezet keresz­tül. A fékhenger holt teréből a (g) és <(fe) vezérlőtolattyúkon át a (12) csatornába áramló levegő tehát akadálytalanul jut az (1) visszacsapó szelephez és innen tovább az egykamrás fékhengerbe. Ép úgy az (i) szelep zárása, után a holttérben még visz­szamaradó nyomólevegő akadálytalanul távozhatik a szabadba, minthogy, a (H) csap a (15) csatorna számára is nagy át­eresztő nyílást hagy szabadon. A csapnak tehervonat fékhez való hely­zetében (3. és 4. ábrák) ellenben a csap­kúp csak igen szűk nyílást hagy szabadon a levegőnek a holt térből, az (1) vissza­csapó szelepen át, az egykamrás fékhen­gerbe való átáramlására úgy, hogy a fék­nyomás, a tehervonatfék igényeinek meg­felelően, csak lassan emelkedik. Azon­kívül á (H) csap elzárja a (15) csatornát úgy, hogy a kétkarnrás fékhenger holt te­rében az (1) szelep zárása után még be­zárva lévő levegő nem távozhat a sza­badba. Ezáltal a legnagyobb fékhatás lé­nyegesen csökken, mert a kétkarnrás fék­henger nem, vagy csak kis mértékben jut hatásra. • Minthogy a fék megoldásának módja is, ugyanazon okokból, a két vonatfajtának megfelelően, v különböző kell hogy legyen, és pedig: személyvonatoknál gyorsabb, tehervonatoknál ellenben lassúbb, ezért a fék megoldásához való kifwvató rnyilás át­állítására szolgáló elemek is ugyanazon csapban nyertek elhelyezést. A (10) csa­torna az egykamrás fékhengernek a (sg) vezérlőtolattyútól ( jövő ktrpttffogó fcsator-

Next

/
Oldalképek
Tartalom