69228. lajstromszámú szabadalom • Automobilkerék

— 2 — 13. és 14. ábra ezen elforgás elleni biz­tosításnak részleteit szemlélteti. Az ismeretes módon profilosan kiképezett (1) alapkoszorú az egyik keresztmetszet mentén föl van hasítva. A koszorúnak sza­bad (2) és (3) végein (1. ábra) (21 ) és (22 ), illetve (31 ) szemek vannak kiképezve, me­lyek villaszerűén egymás fölé tolhatók és ezen helyzetükben a szemeken átdugott (4) orsó segélyével rögzíthetők. A találmány értelmében az alapkoszorú kerülete, oly cél­ból, hogy a légtömlő egyszerűen és gyor­san legyen le- és fölszerelhető, megkiseb­bíthető. Ez a (4) orsó eltávolítása után oly módon történik, hogy a koszorúnak egyik, pl. (2) szabad végét kisebb görbületi su­gárra deformáljuk (2. ábra), mire a koszorú­nak nem deformált, másik (3) szabad végét ezen deformált végrész fölé húzzuk (3. ábra). Ezen műveletek foganatosítására szolgáló szerszámot a 4. ábrán látjuk föltüntetve. Lényegében e szerszám egy kulcs, melynek (7) szárán egy, a nem deformált (3) ko­szorúvégrészhez támaszkodó (9) orsó, és egy a (21 ) és (22 ) fülek furataival átmérő­ben megegyező (8) csap van kiképezve. A (9) orsó és (8) csap egymástól való távol­sága éppen annyi, amennyivel a (2) ko­szorúvégrész sugara megkisebbíttetik. A kulcs szárán egy (11) csukló segélyével egy (10) húzórúd van elrendezve, mely egy merőlegesen fölhajlított (12) kampóban vég­ződik. A nem deformált (3) koszorúrészen egy (5) szem. a deformált (2) koszorúrészen egy (6) záróhorog van kiképezve. A (7) kulcsszár külső részén egy (13) kampó, ki­vágás vagy más hasonló van még kiké­pezve, mely a (6) záróhoroggal működik együtt. A koszorú kerületének kisebbítése a (4) orsó eltávolítása után a következő művele­tek által eszközöltetik. A szerszám (9) orsóját a koszorú (3) sza­bad végén megtámasztjuk, és a (8) csapot a (2) koszorúvégrész (22 ) szemébe illeszt­jük. A (2) koszorúrész deformálását a (7) kulcsszárnak elfordításával érjük el. Erre a (10) húzórúd (12) kampóját a (3) koszorú­rész (5) szemébe illesztjük (2. ábra). Ha most a (7) kulcsszárat a (8) csap, mint for­gáspont körül elforgatjuk, úgy a nem de­formált (3) koszorúvégrész a (2) koszorú­végrész fölé jut (3. álra), miáltal a kitűzött cél, a koszorú kerületének megkisebbítése, már el is van érve. A koszorúnak ezen deformált helyzetben való rögzítésére a kulcsszár (13) zárópeckét vagy kivágását a koszorún lévő (6) záróhorogba akasztjuk be. A küllőkoszorú hosszában osztva van; az egyik, (14) koszorúrésznek (5. és 6. ábra) a kerék gördülő fölületével párhuzamos oldala van, melyen a (17) záróbütykökkel bíró elforgatható (16) záróabroncs nyugszik (7. ábra). A (17) záróbütykök a (16) abron­cson csavarolás, szögecselés segélyével vannak megerősítve; a találmánynak a raj­zon föl tüntetett célszerű foganatosítási alak­jánál a záróbütykök az abroncs anyagából ki vannak sajtolva. A másik (15) koszorú­részen (9—11. ábra) (18) kampók vannak fölerősítve (9. ábra). Ezen kampók méretei úgy vannak megválasztva, ' hogy azok a (17) záróbütyköket átkarolják. A (18) kam­pók egyikén egy lefelé irányuló (19) nyúl­vány van kiképezve (10. ábra), mely a (14) küllőkoszorúrész (141 ) karimájának (142 ) ki­vágásába illik bele (6. és 8. ábra). Ez a kiképzés a (14) és (15) küllőkoszorúrészek egymáshoz képest való eltolódását meg­gátolva. Ezen eltolódás elleni további bizto­sításra az (l) alapkoszorú hátlapján a (18) kampó alaprajzi szelvényével megegyező (181 ) vezeték van elrendezve (1. ábra). A (16) záróabroncsból, (17) záróbütykökből és (18) kampókból álló zárómű zárása a (17) záróbütyköknek a (18) kampókba való beto­lása vagyis a záróabroncs elforgatása által eszközöltetik. A záróabroncs elforgatására a (19) forgattyú és (20) kilincs szolgál, mely utóbbi a záró­abroncssal csuklósan van kapcsolva (7. ábra). A (19) forgattyú (21) csapja üreges; kiálló szabad vége (25) csavaranyaként var. kiképezve, egyébként a csap egész hosszán meneteket hord. E menetek a csapon kiké­pezett két párhuzamos sík lemetszéssel van­nak megszakítva. Az üreges forgattyúcsa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom