68946. lajstromszámú szabadalom • Szétterpesztett talppal bíró kerekes löveg
pest 90°-kal elforgatott helyzetei közt, bármely tetszőleges hajlást vehet föl a vízszintes síkhoz képest. Ennek következményé hogy a két (G) ós (Gl) lövegtalpfal farkvége, tág határokon belül, bármilyen magassági helyzetet foglalhat el. A lövegnek olyan terepen való lemozdonyzásakor, melynél a löveg négy támaszpontja (a két (J) kerék fölfekvési pontja és a két (G, Gl) lövegtalpfal támaszkodási pontja) nem fekszik egy síkban, a következő elmozgások jönnek tehát létre. Miután az egyik lövegtalpfal elérte a talajt, a másik lövegtalpfal a löveg hátsó része súlyának hatása alatt, a már a talajon nyugvó lövegtalpfalboz képest, lesülyed. Az (E) keréktengely ekkor a (J) kerekekben csekély elforgást végez, melynek folyamán a talajra először j föltámaszkodott lövegtalpfal mellső vége kissé megemelkedik. Ez, a terep minősége szerint, vagy ezen lövegtalpfalnak a talajon csekély mérvű eltolódását, vagy,a (J) lövegtalpkerekek csekély mérvű elforgását vonja maga után. A 3. és 4. ábrákon föltüntetett foganatosítást példa a most leírttól csak abban különbözik, hogy a (D, G, Gl) lövegtalptest itt nem kÖzvetlevül az itt nem görbített) (E) keréktengelyen, hanem két, ezzel mereven összekötött (F) [karon van ágyazva. Az (F) kai-ok, e célból, (fl) csapokat hordanak, melyeknek közöá tengelye az (E) keréktengelyhez képest ferdén halad. Emellett a (G) lövegtalpfalban és a (D) lövegtestrészben (g4), ill. (d3) áttörések vannak kiképezve, melyeken az (E) keréktengely keresztülmegy. Ez elrendezés működési módja pontosan megfelel az először leírt foganatosítási példa működési módjának. ? Az 5—7. ábrákon látható lövegnél a (D) lövegtalp testrész, mely a (C) fölső lövegtalp (cl) pivotcsapjának (dl) csapágyát hordja, külön darabot képez, mely a (G) és (Gl) lövegtalpfalaktól függetlenül, az (E) keréktengely görbített (el) részén forgathatóan van ágyazva. A (G) lövegtalpfal itt egy kengyelalakú (g2) nyúlvánnyal bír és (kétrészű) (g5) és (g6) hüvelyek segélyével, melyek közül a (g6) hüvely a (g2) nyúlvány szabad szárán ül, az (E) keréktengely (el) középrészén forgathatóan van elrendezve. A (Gl) lövegtalpfal egy szintén kétrészű (g7) hüvelyt hord melynek segélyével az forgathatóan van, az (el) keréktengelyrésszel összekötve. A (G) lövegtalpfal (g2) nyúlványával a (D) lövegtalptestrész egy kettős csavaros irányzógép módjára kiképezett (H, K) hajtómű útján áll kapcsolatban, melynek kézikereke a rajzon (kl)-gyel van jelölve. A (G) lövegtalpfal (g2) nyúlványának szabad szárán egy (g3) fogasív ül (6. és 7. ábrák), mely egy (N) homlokfogaskerékkel kapcsolódik ; utóbbi egy a (Gl) lövegtalpfalon ülő (0) tokban forgathatóan van ágyazva. Az (N) fogaskerék egy (P) forgattyúval hajtható egy önzáró (RS) végnélküli csavarhajtás közvetítésével (6. ábra). Ha a most leírt löveg vízszintes síktalajon van lemozdonyozva és a (HK), valamint az (Ng 3) hajtóművek középhelyzetüket foglalják el, az (E) keréktengely (el) része szintén vízszintes síkban van, haíg a (cl) pivotcsap függélyesen áll. Ennek következménye, hogy a lövegcső, a (cl, dl) pivottengely körül történő elforgatásakor, emelkedési szögét a csőtorkolathorizonthoz képest nem változtatja. A célzószerkezeten beállított lövési szög tehát, a célpont egy és ugyanazon magassági helyzeténél és távolságánál, a löveg egész oldalirányterületére változatlanul megtartható. Ha ellenben a löveg olyan terepen van lemozdonyozva, mely, bár síkfölületű, de a löveg csőtorkolat horizontjához képest hailással bír, akkor a (cl) pivotcsap úgy a középhelyzetében lévő lövegcső középtengelyén keresztülfektetett függélyes síkhoz képest hajlással bírhat (ferde keréfeállás), mint a (J) kerekek forgási tengeljén keresztülfektetett függélyes síkkal is szöget zárhat be (a löveg függőállása, de bírhat csak é síkok egyikéhez képest is hajlássál. Az első esetben a lövés előtt mindenekelőtt a (P) forgattyút hozzuk forgásba úgy, hogy a két (G) és (Gl) Jövegtalpfalat egymáshoz képest elállítjuk. Ez az elállítás, minthogy a lövegtalp farkának nyomása a lövegtalpfalaknak a
