68897. lajstromszámú szabadalom • Gép szög alatt tekercsel rétegekből álló tömlőalakú készítmény előállítására
egymással célszerűen párhuzamosak. A belső mag a két külsőhöz képest központos elrendezésű és a magok közül kettőn vagy többön lehet vulkanizálatlan, szilárd ragasztóanyagot átvezetni. A csévékről lefejtett szalagok egy részét a belső mag köré tekercseljük, míg a szalagok másik részét csoportosan az összes magok köré fektetjük. A bevonókamrában a szilárd ragasztóanyagból álló sávok az ezeket körülzáró üregs tövisek által a folyékony ragasztóanyagtól elválasztatnak anélkül, hogy a rostos elemeknek folyékony ragasztóanyaggal való átitatása meggátoltatnék. Ha ezután a készítményt a tövisről lehúzzuk, akkor a szilárd ragasztóanyagból álló sávok a szalagrétegek közé fekszenek és a készítmény kész alakban legöngyölíttetik. A szilárd ragasztóanyagból álló belső sáv tehát rostos elemekkel van •körülvéve és a belső rostos elemeket körülzáró sávot vagy sávokat is más rostos elemek veszik körül. Az 1., 2. és 2a. ábra szerint a csévetartók a vezetékek forgásánál az (F) rostos elemek párhuzamos sorokban tekercseltetnek föl, mimellett a szomszédos csévetartókról jövő sorok egymást szög alatt keresztezik és így rombuszalakú nyílásokat hagynak szabadon. A más csévetartókról legöngyölt szalagok ezen rombikus nyílásokat azután elfödik. Miután az első és második szalagsor a belső üreges (A) mag köré van tekercselve, a szalagok harmadik és negyedik sorát a belső magot körülzáró külső (Al, A2) magok és a belső mag, mint egy egész köré tekercseljük. Az (Al, A2) csöveken a szilárd ragasztóanyagból álló (T) sávok mennek keresztül és a belső csöveken a hasonló (TI) sáv halad át (2a., 19., 20. és 23. ábra). Ezeket a sávokat előnyösen a gép mellső végén elrendezett (T2) tartályokban (2. ábra) halmozzuk föl, ahol a sávok oly módon vannak elhelyezve, hogy a tartályokból könnyen kivehetők. Ezen sávok célszerűen oly anyaggal vannak bevonva, mely nem képez ragasztóanyagot, hogy a sávok ráncai vagy menetei ne ragadjanak egymáshoz. Ezen anyagot a készítmény előállításánál a ragasztóanyag minden kár nélkül fölveszi. A külső (T) sávok a (T2) tartályokból a (T3) sinek útján vezettetnek be (2a ábra), úgy hogy a külső (Al, A2) magokba belépnek. A 16., 19., 20. és 23. ábrán föltüntetett (G) bevonókamrában a lapos külső (Al, A2) magok a belső (A) mag fölött és alatt fekszenek. Ezen kamrán kívül a külső magok oly módon vannak meghajlítva, hogy a belső mag hosszanti élei köré fekszenek, hogy a rostos elemek első két (1, 1) sorát a belső (TI) sávra lehessen fektetni, míg a két külső (2, 2) sor a külső (T) ragasztóanyagsávra göngyölíthető. A belső (A) mag úgy van kiképezve, hogy a rostos elemek az összes magokon egymástól elkülöníthetők és keresztezési pontjaik nem maradnak állandóan ugyanazon rostos elemek ugyanazon helyein. Ezen célból a belső mag al8. ábrából látható módon az (a, a) helyeken ki van szélesítve és az (al) nyílásokkal vagy hasítékokkal van ellátva, melyeken át a folyadék a szalagok összes részeire behathat. A belső mag továbbá ezeken a helyeken az (a2) kiemelkedésekkel van ellátva, melyek a rostos elemeket egymástól szétterpesztik, hogy a folyékony ragasztóanyag a szalagok minden fonalát elérhesse és telíthesse. A bevonókamra az (F22, F23) tolattyúkból álló utánaengedő elzárással van ellátva (16. és 21. ábra). Az alsó (F23) tolattyút helyzetében az (F24) csavar (20. ábra) biztosítja; a fölső (F22) tolattyú kiseb-nagyobb mértékű csúszómozgást végezhet. A tolattyú az (F25) rúgó hatása alatt áll, melynek célja, hogy a rostos elemeken és a kész készítményen esetleg előforduló csomókat vagy más vastagodásokat át lehessen húzni és egyúttal a kamrából való kilépésük alkalmával megfelelő mennyiségű folyékony ragasztóanyagot lehessen a kamrából kivenni. A ragasztóanyagot a (G) kamrába a (G4) csövön át vezetjük be, míg a (G6)