68892. lajstromszámú szabadalom • Készülék nyomás alatt álló folyadékok súlyának meghatározására

- 2 -gasságra állítja be. A folyadékszínnek megváltozása a tartályban maga után vonja a két folyadék érintkezési helyén uralkodó nyomásnak változását is, mely nyomágyáltozásnak megfelelően a higanyellensúly folyadékszine is megváltozik. A találmányt képező készüléket oly berendezéseknél is lehet alkalmazni, melyeknél nincs nagy túlnyomás, ha a fölszállócső egy, fölső végén elrendezett szívószivattyú segélyével folyadékkal meg lesz töltve és a szívónyílás aztán légmentesen el lesz zárva; ezen elrendezésnél azonban beáll az a korlátozás, hogy a tartálynak és a jelzőkészüléknek magassági különbözete nem lehet nagyobb, mint az 1 atm.-nak megfelelő szívómagasság. A találmányt képező készülék a mellékelt rajzban egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a készüléknek vázlatos rajza. A 2. ábra a készülék egy, tűzveszélyes folyadékok számára készített foganatosítási alakjának hosszmetszete. A 3. ábra előlnézet. Az (1) tartályba (1. ábra) a majdnem a tartály fenekéig érő (2) fölszállócső van bevezetve, mely a skálával ellátott (3, 4) jelzővezetékhez vezet, mely utóbbi lényegében egy U-alakú és higannyal töltött csőből áll. Ezen csőnek (3) szára, fölső végével, nyitott összeköttetésben áll a (2) fölszállócsővel, míg a (4) szár, föJső végével, a (2) fölszállócsövet körülvevő (5) köpenyvezetékbe torkol. A (3) szár, legmagasabb pontján, a (6) nyíláson át a küllevegővel hozható érintkezésbe, mely nyílás rendszerint a (7) csavar segélyével légmentesen el van zárva. A készüléknek üzembe helyezése céljából a (6) nyílást szabaddá tesszük és a (2) fölszállócsővel a folyadéknak nyomás alá helyezésével megtöltjük, miközben a higany és a fö!szállóc3Őben lévő folyadék fölött lévő levegőt kiűzzük. A (6) nyílásnak a (7) csavar segélyével történő elzárása után a folyadékok akként állanak be, hogy a tartályfolyadéknak szine és az ezen folyadékkal érintkező, a (3) csőszárban lévő higanynak szine közötti magassági különbözet úgy viszonylik ezen higanynak szine és a (4) csőszárban lévő, a védőgáz nyomásával terhelt higanynak mélyebb szine közötti magassági különbözethez, mint a két folyadéknak fajsúlya. Hogy ez tényleg így van, azt következő fejtegetés bizonyítja. Tegyük föl, hogy a berendezésnek gázterében 1*5 atm. nyomás uralkodik; a tartályfolyadéknak szine és a (3) csőszárban lévő higanynak szine közötti (H) magassági különbözet legyen 13 m.; ezen szinben ekkor 0'2 atm.' nyomás fog uralkodni, mert a (2) fölszállócsőben lévő folyadéknak 13 m. magas oszlopa 1-3 atm. nyomást egyenlít ki (ahol is a mérendő folyadéknak fajsúlyát egyszerűség kedveért l-nek vesszük). A (4) csőszárban lévő higanynak szinét terhelő 1'5 atm. nyomás e szerint a (3) csőszárban lévő higany színére ható 0*2 atm. ellennyomással csökkentetik úgy, hogy a jelzőfolyadéknak csak 1-3 atm. nyomást kell kiegyenlíteni. Ezen nyomás pontosan megfelel a (2) fölszállócsőben lévő folyadékoszlop kiegyensúlyozandó magasságának és a higany fajsúlyának (13) megfelelően a két higanyszin 1 m.-nyi (b) magassági különbözetét adja. Ha az (1) tartálynak folyadékszine a vonalkázottan föltüntetett módon 1 m.-rel sűlyed, akkor a (2) fölszállócsőben lévő folyadéknak gáznyomás által kiegyensúlyozandó oszlopa 1 m.-rel nagyobb; a jelzőfolyadék és a tartályfolyadék érintkezési helyén uralkodó nyomás 0-2 atm.-ról 01 atm.-ra csökken. Ezen csökkent ellennyomás a (4) esőszárban lévő higanynak szabad szine fölött uralkodó gáznyomásból már most nem 13, hanem 1*4 atm.-t enged érvényesülni úgy, hogy a két higanyszin közötti magassági különbözet (h)-tól (hl)-ig 1'08 m. értékben növekedik, mely növekedés a higanynak a (3) csőszárba való átömléséből ered. A készüléknek föltüntetett gyakorlati foganatosítási alakja különösen tűzveszélyes folyadékok tárolására van szánva és ezért az külön biztonsági elrendezésekkel van