68892. lajstromszámú szabadalom • Készülék nyomás alatt álló folyadékok súlyának meghatározására

— s — -ellátva. A (8) alaplemezen (2. ábra) a (9) tok és a (10) bak van elrendezve, melyek között az alul zárt (4) üvegcső van alkal­mazva, mely nyitott fölső végével tömítet­ten beletorkol a (9) toknak (11) kamrájába. A (11) kamra a (12) nyílások segélyével az •<5) köpenyvezetékkel van összekötve, mely gázvezeték gyanánt szolgál a föl nem tün­tetett (1) tartályhoz és evvel egy golyós szeleppel bíró diffúziós zár segélyével van összekötve. Az (5) köpenyvezetékben van elhelyezve a (2) fölszállócső, mely a (9) lókban elrendezett második (13) kamrához vezet; ezen kamra egyrészt az 1. ábrában föltüntetett (7) csavart helyettesítő (14) szeleppel és másrészt a higannyal töltött <3') vezetékkel van összekötve. A (3) veze­ték nagyobb részével a (4) cső belsejében van elrendezve és közvetlenül ennek fe­neke fölött végződik. A (4') csövet a fém­ből készült (15) hüvely veszi körül, mely a •(16) figyelőnyílással van ellátva. A (15) fémhüvelyen van a (17) skála eltolhatóan megerősítve. A (14) szelep a külön (18) csatlakozási­csővel van ellátva, mely a készüléknek megtöltésénél a levegőnek kibocsátására yagy a fölszállócsőben lévő folyadék meg­-szívására szolgáló szivattyúnak kapcsolá­sára szolgál. Maga a szelep'célszerűen ak­ként van szerkesztve, hogy az a rúgónyo­inás alatt állandóan a záróállásban tartatik. A (13) kamrának harántmetszete a (4') •cső harántmetszetéhez viszonyítva igen »:)gy úgy, hogy a higanynak eltolódásai nagyobbára a (4') csőben lévő higany szi­liére esnek, miáltal a mérési pontosság a folyadékszinnek lehető legnagyobb és lé­•nyégében a mérési helyen történő válto­zása által még fokoztatik. A (2) folszálló­-cső oly magasságban torkol a (13) kam­rába, hogy higanynak átömlése ezen csőbe minden körülmények között ki van zárva; legfeljebb megeshetik, hogy a (13) kamra az egész higanymennyiséget fölveszi úgy, hogy a gáz a (4') csőből a (3') vezetéken át a (2) fölszállócső fölső végében össze­gyűlik. A (3') vezetéknek harántmetszete a (4') cső harántmetszetéhez viszonyítva kicginv, hogy csak kis higanymennyiségre legyen szükségünk. A (4) csőnek nagyobb haránt­metszete viszont azzal az előnnyel jár, hogy a csőnek törésekor a védőgáz igen gyorsan áramolhatik ki a készülékből. Ugyanerre a célra szolgál az (5) vezeték is, melynek megsérülésekor a gáz a készü­lékből kiáramlik úgy, hogy a folyadékot a tartályból nem lehet lecsapolni. Ajánlatos a fölszálló csőnek az alsó vé­gén ü-alakot adni és nyílását valamivel magasabban elhelyezni, mint a föl nem tüntetett lecsapolóvezetéknek nyílását [a tartályban. Mivel ugyanis a tűzveszélyes folyadékból üzem közben kiváló és lassan összegyűlő víz a lecsapolásoknál mindig a legmélyebb folyadékszínig távolíttatik el, az időközben összegyűlő víz nem emelked­hetik oly magasra, hogy a fölszálló csőbe áramolják és itt a jelzést zavarja. A (17) skála az egyik oldalon térfogat, a másik oldalon pedig fajsúlybeosztással van ellátva. Minthogy a higanyszinek kö­zötti magassági különbözet a tartályfolya­dék fajsúlyától függ, a folyadék minősége szerint a skálának hossza és helyzete is megváltozik. A skála hosszkülönbségei a figyelembe jövő legtöbb folyadéknál igen csekélyek és gyakorlatilag elhanyagolhatók, a skála helyzetét azonban a fajsúlynak megfelelően meg kell változtatni, mely cél­ból a skála eltolható és a jobb oldalon el­rendezett beosztás segélyével (3. ábra) a (19) fix jel szerint beállítható, ahol is a skála a (20) csavar segélyével rögzíthető. Az imént leírt készüléket épp úgy hoz­zuk működésbe, mint ahogy az az 1. ábra kapcsán leíratott; az egymástól függő fo; lyadékszínek valamennyi viszonylata is meg­felel az 1. ábra kapcsán fejtegetett körül­ményeknek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Készülék nyomás alatt álló folyadékok súlyának meghatározására, mely készü­lék nincs a tartály folyadék és a jelző­folyadék között gáz- vagy légpárnával

Next

/
Oldalképek
Tartalom