68877. lajstromszámú szabadalom • Cementáló- és edzőeljárás, valamint kemence annak keresztülvitelére

— 2 -Idő alatt, mint eddig, az edzendő tárgyakon a fölső rétegeknek szénnel való. telítését érjük el. A találmány szerinti cementáló- és edzőeljárás könnyen oxydálható és széntartalmú anyagok fölhasználásával abban áll, 'hogy e

gy kemence edzőterébe ólomból és az előmelegítésnél - könnyen olvadó, elpárolgó 03 oxydálható anyagokból, mint amino•niumsók, konyhasó, káli, kálisalétrom, egy réteget helyezünk el, ezen réteg fölé azonban attól, pl. rostély által különválasztva, egy második széntartalmú réteget, pl. csontok, bőr, helyezünk, melybe a cementálandó •é3 edzendő tárgyakat beágyazzuk és harmadik rétsg gyanánt vasforgácsot, pl. keményöntvény forgácsot, siliciátvegyületekkel, mint homok, üíegpor, helyezünk, mire a kemencét annyira hevítjük, ho>y a harmadik réteg elzáróburkolattá összesül. Ezen eljárás keresztülvitele sokkal kevesebb időt igénye], mint az eddigi eljárások ; így pl. az edzőtérnek három órán át körülbelül 800 egész 900 G fokra való hevítése után a behelyezett tárgyakon 1 egész IVa ,m. vastag edzett réteget kapunk, míg ellenben az említett ismert eljárásoknál ily eredmény elérésére ugyanazon hőmérséklet mellett tiz vagy még több órányi hevítés volt szükséges. Ezen körülménynél fogva a jelen eljárásnál a tüzelőanyagfogyasztás rendkívül csekély úgy, hogy az eljárás általában véve aránylag olcsó, annyival is inkább, mivel a költséges betótszekrények nem szükségeltetnek és a cementáló rétegek több adagolás számára fölhasználhatók. Emellett a kemencébe helyezett tárgyak a cementáló folyamat alatt semmiféle hátrányos változást nem szenvednek; sem össze nem húzódnak (zsugorodás), sem el nem görbülnek. Az így előállított acélozott tárgyak szokásos módon kovácsolhatok, a kikövácsolásnál azonban nem sziporkáznak és így kovácshulladék nem képződik. Jelen eljárás vas edzésére is alkalmas, edzőporral való edzés (leégetés) helyettesítésére. Ezen célra az edzendő vasdarabokat .szintén a rostélyon fekvő rétegbe ágyazzuk és abban egy ideig azonban rövidebb ideig, mint a cementálá9nál, fekve hagyjuk. llympdon is aránylag rövid idő alatt igen kedvező eredményeket érünk el, vagyis vastagabb edzett réteget kapunk, mint edzőporral vagy egyéb szerekkel (ólom- és sófürdőkkel stb.) elérhető. Természetes, hogy az eljárás keresztülvitele egyes részleteiben változtatható anélkül, hogy ezáltal a találmány lényege változnék. Magára az eljárásra nézve pl. közömbös, hogy a behelyezendő tárgyakat magasabb széntartalommal akarjuk ellátni vagy azoktól szenet elvonni akarunk. Emellett csakis a beágyazóréteg összetétele változik, mely az első esetben szénben gazdag, a második esetben szónben szegény alkatrészekből képeztetik. A legalsó rétegnek beheiyezési módja is tetszésszerinti lehet. Ezen réteget célszerűen szilárd állapotban helyezzük a rostélyra és alkatrészei C3akis olvadásuk által folynak a rostély alá. Azonban természetes, hogy az egyes alkatrészek a kellő összetételben mindjárt a rostély alá is helyezhetők. Az eljárás keresztülvitelére alkalmas kemence a találmány értelmében egy elzárható, tűzc3atornákkal körülvett térben egy befalazott, alul zárt szekrénnyel van ellátva, melynek feneke fölött a rostély van elrendezve, mimellett a rostély alatti tér az ólomból és hasonlókból álló rétegnek és maga a rostély a fémforgácsból, silicátvegyületekből stb. képezett rétegnek a kezelendő tárgyakkal együtt való fölvételére szolgál. A csatolt rajzokon az 1. ábra a kemence függélyes metszetét, a 2. ábra az 1. ábra A—B vonala szerinti vízszintes metszetét és a 3. ábra az 1. ábra C—D vonala szerinti függélyes metszetét mutatja. A 4. és 5. ábra a szekrény és rostély függélyes metszetét illetve részben alaprajzát nagyobb léptékben mutatják. A föltüntetett kemence tűzálló téglákból, célszerűen chamotte-téglákból van készítve és a tulajdonképeni (1) edzőtérrel é« e fö-