68877. lajstromszámú szabadalom • Cementáló- és edzőeljárás, valamint kemence annak keresztülvitelére

lött a (2) előmelegítőtérrel van ellátva, mely- I bői a (3) kémény vezet el. Az (1) és (2) I terek hevítésére hőforrás gyanánt (4) tüzelőanyagfúvókák szolgálnak, melyek porlasztófúvókák gyanánt vannak kiképezve. Tüzelőanyag gyanánt pl. nyers elajat használhatunk, mely a (4) fúvókákhoz a közös (5) vezetéken át vezettetik. A tüzelőanyag a közös (6) vezetéken át a fúvókákhoz áramló nyomólevegő segélyével a fúvókákból szétporlasztás mellett kiszoríttatik. A (4) fúvókákkal összekötött (5) és (6) vezetékrészek a rajzon föl nem tüntetett elzáróeszközökkel vannak fölszerelve úgy, hogy a tüzelőanyagnak és a levegőnek az egyes fúvókákhoz való áramlása szabályozható, illetve elzárható. Maguk a fúvókák is (7) elzáró, illetve szabályozóorsókkal vannak ellátva. A (4) fúvókák egymáshoz képest eltolva egymással szemben fekszenek, a kemence egyik oldalán két fúvóka és a másik oldalon egy fúvóka; a fúvókák vízszintes, az ellenkező vég felé kiszélesedő (8) fűtő•csatornákban torkolnak (2. ábra), melyek az (1) edzőtér alatt vannak elrendezve, (9)-nél függélyesen fölfelé haladnak (l.ábra) ' •és a (2) térbe annak fenekénél betorkollnak. Az (1) edzőtér tehát köröskörül fűtőcsatornákkal van körülvéve. A fűtőcsatornák (9) részei álúlról fölfelé szűkülnek és (10)-nél egy további szűkülést mutatnak, melynek a többi szűkítésekkel együtt az a célja, hogy a fútőgázok az (1) edzőtér alatt visszaáartassanak. Az edzőtér alsó részében egy alul zárt 'és felül nyitott (11) vasszekrény van befalazva (1. és 3. ábra), mely közvetlenül feneke fölött egy rostéllyal van fölszerelve, utóbbi egyes egymásmelleit fekvő (12) rostélyrudakból áll, melyek a szekrényfenék <13) barántlécein lazán fekszenek ós egymás között keskeny (12') hézagokat hagynak szabadon (4. és 5. ábra). Az (1) és (2) tér közötti válaszfalban (14) páranyílások vannak képezve, ezenfölül a <8) fűtőcsatornákban a fúvókanyílásokkal szemben (15) elosztók vannak elrendezve <1. és 2. ábra). Úgy az (1), mint a (2) tér <(16), illetve (17) ajtókkal elzárható (3. ábra). A kemence wúködési mq^ja a következő : ! : A (12) kemencomtély a« alkalerasásra kerülő két réteg elválawíáiár* sgfdgái, amennyiben a rosfcélyra rendes halmazállapotban fölhelyezett ólamból, anpnoniftiosókból és hasonlókból álló réteg a ksflwpcében uralkodó előmelegítő hőmérséklet következtében megolvad és a rostély (12') hézagain át a (11) szekrény fenekére folyik (4. ábra), ahol a (18) réteget képezi. Az ilymódon ismét szabaddá vált (12) rostély már most az edzendő tárgyakat körülburkoló tulajdonképeni betétréteg fölvételére alkalmas. A (16) és (17) kemenceajtók elzárása után a fűtőgázok működésbe lépnek és a szénmolekuláknak az acéllá átalakítandó tárgyakba való behatolását létesítik. Edzett tárgyaknak a kemencéből való kivétele a (16) és (17) ajtók kinyitása után nehézség nélkül történhetik, mire ugyancsak nehézség nélkül újabb edzendő tárgyak behelyezése következhetik, melyek előzőleg célszerűen a (2) térben előmelegíttettek. Természetes, hogy a kemence kiképezése j egyes részeiben változást szenvedhet, anélkül, hogy ezáltal a találmány lényegé változnék. így pl. a megadott folyékony tüzelőanyag helyett fűtőszer gyanánt valamely más tüzelőanyag is alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Cementáló- és edzőeljárás könnyen oxydálható és széntartalmú anyagok fölhasználásával, azzal jellemezve, hogy egy kemence edzőterébe ólomból és az előmelegítésnél könnyen olvadó, elgőzölgő és oxydálódó anyagokból (mint pl. konyhasó, káli, kálisalétrom) álló réteget helyezünk, ezen réteg fölé, azonban ettől (pl. egy rostély által) különválasztva, széntartalmú vagy szénben szegény porokból vagy hasonlókból álló réteget helyezünk, melybe a cementálandó és edzendő tárgyakat beágyazzuk és harmadik réteg gyanánt vasforgácsot (pl. kemény öntvény forgácsot) silikátvegyületekkel, úgymint homok, üvegpor,