68843. lajstromszámú szabadalom • Fékjelző berendezés vasúti vonatok kézifékeihez

valamint a (30) tolattyútokban és a (31) segédlartályban ugyanazon nyomás uralkodik, mint az (1) vezetékben. Egy, célszerűen az egyik hengerfödelen elrendezett (21) kamra a tolattyútükör (26) nyílásával áll állandóan nyilt kapcsolatban, e nyílás viszont a (20) vezértolattyú (22) kivágásán át a szabadba vezető (27) tolattyútükörnyílással áll összeköttetésben úgy, hogy a (21) kamrában atmoszféranyomás uralkodik. A (23, 28) tolattyútükörnyílásokat, melyek közül az első egy (24) csatornán át az (1) vezetékkel, a második pedig közvetlenül a (12) vezetékkel áll kapcsolatban, a (20) tolattyú elzárja. Ha fékezni kell, az (1) vezetékben nyomáscsökkenést létesítünk, pl. azáltal, hogy a mozdonyvezető ezt az (1) vezetéket a Milsö levegővel összeköttetésbe hozza. Ez a nyomáscsökkenés a (25) csatornán ál rögtön a (18) hengernek adódik át, a (29) i hornyon át azonban csak lassan terjed- i hel tovább a (30) tolattyútokba és a (31) \ segédtartályba úgy, hogy nyomáskülönb- , ség keletkezik a (19) vezértolattyú két oldalán és ígv a (19) dugattyú eltolódik (a 2. ábrán jobb felé), miáltal a (20) tolattyú úgy áll el, hogy (22) kivágása a (23) és (26) tolattyútükörnyílásokat egymással összeköti, a (27) nyílást elzárja és a (28) nyílást a (31) segédtartállyal hozza összeköttetésbe. Ezáltal nyomólevegő áramlik a (31) segédtartályból a (28) nyíláson és a (12) vezetéken át a (13) jelzőszerkezethez és ezt működésbe hozza, míg a (24) vezetéken," a (23) nyíláson, a (22) kivágáson és a (26) nyíláson át nyomólevegő áramlik a (1) vezetékből a (21) kamrába. Azáltal, hogy ily módon az (1) vezetékből nyomólevegőt veszünk el, a nyomáscsökkenésnek az (1) vezeték hosszában való tovaterjedése gyorsul és a vonat vége felé fekvő fékkocsik (13) jelzöszerkezete gyorsabban szólal meg. Ha a nyomólevegőnek az (1) vezetékből ezen önkényesen előidézett kiáramlását megszüntetjük, akkor, minthogy a (31) segédtartályból a (13) jelzőszerkezeten át nyomólevegő tovább is eltávozik és főleg, ha a szivattyú segélyével az (1) vezetékben a nyomást ismét növeljük, nemsokára túlnyomás fog keletkezni a (19) vezérdugattyú jobb oldalán és utóbbi a 2. ábrán rajzolt nyugalmi helyzetébe tér ismét vissza úgy, hogv egyrészt a (13) jelzőszerkezet lekapcsolódik a (31) segédtartályról, másrészt pedig a (21) kamra a külső levegővel jön összekötetésbe. A' berendezés azután ismét munkaképes, még ha az (1) vezetékben a nyomás nem is érte volna el a teljes normális értékét. Tehát ez esetben is lehet olyan időközökben fékjeleket adni, melyek tetemesen kisebben, mint az, mely az (1) vezeték teljes fölszivattyúzásához szükséges. Ha a fékek meghúzása és az (1) vezetékben a normális légnyomás újbóli helyreállítása után a kézifékeket meg kell ereszteni, akkor az (1) vezetéket rövid időre a külső levegővel kötjük össze úgy, hogy a fékező személyzet, mint előbb, jelzést kap, melyet azonban, minthogy most a fékek meg vannak húzva, arra kénytelen magyarázni, hogy a fékek most megeresztendők. A berendezés minden esetben akkor is működik, ha az (1) vezetékben a nyomásváltozást nem a mozdonyon, hanem a vonat valamely más pontján idézzük elő. Tehát a vonatban elosztott, szokásos vészfékszelepnek segélyével és vonatszakadások esetén is fölhivatik a fékező személyzet a kézifékek meghúzására. Hogy ekkor a mozdony is befékeztessék, tanácsos az (1) vezetéket a pneumatikus mozdonyfékkel összeköttetésbe hozni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fékjelzőberendezés vasúti vonatok kézifékeihez az egész vonat hosszában végighaladó csővezetékkel, melyben rendszerint (normális állapotban) vákuumot tartunk fönn, azáltal jellemezve, hogy a kézifékeket hordó kocsikon a légszívófékekhez való közön-