68802. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti kocsiknak gőz segélyével való fűtésére

szívja és fölhevíti, iftiilcfe még M á fűtő- j csövekbe jutna, mimelett a kondenzvizet a gőz a víztelenítőhelyre és a szabadba I nyomja, míg az ide tovaragadott gö? ismét beszivatik és a fűtőberendezésben isimét hasznosíttatik. . A mellékelt rajzon: az ájra e§y| f^té^|tett|fajtá|i lűt'Ó-bfergn^ezés ^áJlatQs íellügiefése, íiiíg a 2. ábra a gőzbevezető és víztelenítő berendezés hosszmetszete. A kocsi alatt tovavezetett (1) fővezeték egy helyéhez a fűtőberendezésbe vezető (2) elágazó vezeték csatlakozik. A gőzbevezető és víztelenítő betendezés; (0) tok? jában egy a (4) cső befolyása alatt áíló (5) fojtószelep fogiát helyet; mely W gornek a fűtőberendezésbe áramlását szabályozza. A.-. (5) szelep mögött a (6) gőzsugárfuvóka van elhelyezve, mely a (7) téren át a (8) felfogó fuvókáig nyúlik be. A (8) fúvóka a (9), térben foglal helyet'és a (10) fuvókáig éí5

. melyhez (11) vízelküjöiiitő csatlakpi?ikk

ffleiy utóbbi egy fenékkel és egy e cső helsejében egyoldalúan elrendezett vékony ;

(13) csővel bíró vastag (12) csőbőliáik Ezen (-13) cső azonban egy a (12) esőben elrendezett egyszerű válaszfallal is helyettesíthető. A (13) cső, vagy a válaszfal, két;végével, nem ér egészen a vastag (12) cső két végéig. A vékony (13) ^ső me^pssmbbüásáb^u egy (14) csatorjaa yan elrendezve, mely összeköttetést Jéljésít a,;

(Í5) víztelenítő hellyel közvetlen összefüggésben lévő (9) térrel. A vastag (12) c§ő egy f öífeJé, irá$yi4ó (lf>), csatlakozó csövet hord, melynek njeghosszabbításfa a (18) fűtőcsövekhez yezető (1.7), vezeiéket képezi, E , fűtőcsöv^khez a (19) víztelenítő vezeték fisaÜaJiíQzik, mely a (4) Jdtei:jeszkedő csőbe torkol. Az,.utóbbi cső, gújQél, a kocsiszekrényen, ^jiáj-dan van lehorgonyozva?, míg, másik végével, a (7) tér csatlakozó csőtoldat^ban a; .sápién a kocsiszekrényen szilárdan lehorgonyzott gözbeeresztő berendezésen szal?,adon mozoghat. .A (4) cső é végén az (5) szelepkúppál 21-nél kapcsolat van lolesítve, j mely az utóbbinak a (4) cső kiterjeszkedésének megfelelően való beállítását eszl közli. A fűtőközeg az egész fűtőberendezést a rajzon jelzett nyilak irányában járja át. A friss gőz az (1) fővezetékből, a (2) vezetéken át, a gőzbeeresgtő, és víztelenítő berendezés (3) tokjábaf árarqjik. (2. ábra). A gőz ezután, az (5) fojtószelepen ál, a (6) sngárfuvókába jut. Áramlásával a gőz a (8) fuvókába való átlépéskor szívóhatást gyakorol a (7) térre, mely hatás messzire tovaterjed a (4) csőbe, a (19) víztelenítő és 3:

í

(18) fűtőtestekbe. Ezáltal a befűtéskor mindenekelőtt a fűtőberendezésben lévő hideg levegő kiszívódik és a friss gőz azt fölhevíti; később azonban, a továbbfütésnél az el nem fogyasztott fűtőközeg (gőz, vagy gözlégkeverék) és a kondenzvíz is kiszívódik és újból fölmelegedik. E keverék most, a (8) fúvókán át, a (10) fuvókába jut, a (9) térre szívó hálóst fejívén ki. A gőz azután a (11) vízelkülönítőbe lép át és, áramlása folytán, itt a (12) csőnek a fenékkel elzárt végében megtorlódik. Míg a könnyebb gőz és a befűtéskor fölmelegített levegő is a fölfelé irányuló (16) csatlakozó csövön át a (17) vezetékbe elszáll és itt a fűtőcsövekbe eloszlik, addig a nehezebb kondenzvíz (13 csövön és a (14) csatornán át a (9) térbe és a (15) lecsöppögő helyre nyomul. A kondenzvízzel elragadott gőz a (9) térben a (7) fúvóka • sugárhatása folytán újból beszívódik úgy, hogy csak a nehezebb kondenzvíz csöppög le. A (4) csőnek az (5) szelep áteresztő nyílására és a bevezetett friss gőz mennyiségére e cső hőfoka befolyást gyakorol úgy, hogy a szelep mindaddig teljesen nyitva marad, amíg e cső hideg. Csak ha a fűtőközeg az összes csővezetékeken át ezen kiterjeszkedő csőig jut, és így ez is fölmelegedett, lesz a szelep önműködően fojtva és korláto'ztatik a friss gőz bevezetése. A fűtőberendezés tehát, teljesen nyitott szelepkeresztmetszetnél, friss, gőz tetemes mértékben való bevezetésével, a