68783. lajstromszámú szabadalom • Robbanási mótor

_ i — visszacsapószeíeppel van ellátva. Ezek a visszaösapószelepek a szívólöket alkalmával a víznek és levegőnek a hengerbe való Szívását lehetővé teszik, azonban hengerből a befecskendezőkészülékbe való visszaáram- ; lást megakadályozzák, amint a hengerben a nyomás növekedik. A gép működési módja a következő : A dugattyú lefelé mozgásakor szívólöketénél a gázlevegőkeveréket a (H) gyújtókamrán át a (j) szelep fölemelése közben a hengerbe szívja. Az (n) visszacsapósaele^ pen át egyidejűleg friss levegő lép a (D) kompresszorhengerbe, amelyet később a (C) dugattyú fölfelé menő lökete alkalmával komprimál. A szívólöket kezdetén a dugattyú természetesen a fölső hengerfödél közelében fekszik és itt, mint rendesen, csak azt a káros teret hagyja szabadon, mely a (H) gyújtókamrávaL közvetlen összeköttetésben áll. A nyomólevegő számára való (o) bebocsájtó nyílást, valamint a befecskendezőfúvóka (I) torkolatát és az (m) kipuffogó hasítékot ekkor a dugattyú elzárja. A szívólöket közben azonban először a fúvókatorkolat válik szabaddá és azután az égésanyag- és vízkeverékrek a hengerbe való befecskendezése és szétporlasztása következik be a szívóhatás befolyása alatt. Ezt a befecskendezést a szomszédos henger (D) kompresszorából a (11) vezetéken át bevezetett nyomólevegő támogatja. A szomszédos henger dugattyúja ugyanis fölfelé halad, amikor azon henger dugattyúja, melynek működési módját ismertetjük lefelé mozog úgy, hogy tehát az egyik henger szívólökete alatt a szomszédos henger kompresszorában a levegő komprimálása megy végbe. A levegőkeverék a hozzávezetett folyadékokkal együtt szívó- és nyomóhatásnak a befecskendezőkészülékben való egyesítése folytán erőteljesen áramlik be úgy, hogy a henger gyorsan és teljesen megtelik égésanyagkeverékkel, amely két forrásból jön úgy, mint a (j) szívószeleptől és a befecskendezőkészüléktől. Ez a keverék emellett sok levegőt tartalmaz. A szívólöket folytatásánál az (o) csatorna is szabaddá válik és minthogy ennek ke- , resztmétszete sokkal nagyobb, mint a befecskendezőkészülék torkolata, ennélfogva a szomszédos henger kompresszorában komprimált levegő legnagyobb része ezen munkahengerbe jut úgy, hogy utóbbi nagyon gyorsan aránylag nagy mennyiségű friss égési levegővel telik meg. E pillanatban azonban a hengerben még bizonyos vákuum van a kompresszor és a munkahenger közti nagy nyomáskülönbség folytán a levegő nagyon gyorsan áramlik be. A hengerben lévő levegőmennyiség most már elegendő az egész égésanyagmennyiség teljes elégéséhez még silányabb égési anyag alkalmazása esetén is, tekintet nélkül továbbá a keverék összetételére. A keverék égésanyagtartalma meggyulladás végett természetesen túlnagy lehet, ha az égési anyagot nem szabályozzuk alkalmas módon. Ha azonban a keverék általában olyan természetű, hogy gyújtás bekövetkezik, akkor gyakorlatilag teljes elégéshez füst, büzfejlesztés és beszennyeződés egyidejű elkerülésemellett a hengerben lévő levegő is elegendő. A kompressziólöket kezdetén a befecskendezőkészülék és az (o) levegőbebocsájtónyílás nyitva maradnak úgy, hogy az égési anyag és a levegő bevezetése még a kompressziólöket kezdetén is folytatódik. A kompressziólöket további része alatt, midőn természetesen a (j) szelep már záródott, először az (o) njílás azután az (1) befecskendezőnyílás is elzáródik. A szonbszédos henger kompresszorában eközben a hozzátartozó (n) visszacsapószelepen át friss levegő beszívása következik be. Látható, hogy az égési anyagnak és a levegőnek bevezetése a befecskendezőkészüléken át az ismertetett közegek segélyével szabályozható. A befecskendezőkészüléken át azonban mindaddig jut levegő a hengerbe, amíg a nyomás a hengerben kisebb, mint a kompresszorban. Mihelyt a munkadugattyú fölfelé haladása alkalmával a befecskendezőkészülék torkolatán túlhaladt, a bezárt levegő, égési anyag és víz keverékének végleges komprimálása következik be, míg csak a dugattyú fölső holt