68783. lajstromszámú szabadalom • Robbanási mótor

pontállása közelébe nem érkezett. Az (I) gyújtógyertya ós szükség esetén a második (I') gyújtógyertya e pillanatban az égésanyagkeveréket meggyújtják. A levegőben gazdag keverék robbanása és teljes elégése folytán mar most a dugattyú munkalökete veszi kezdetét és az a gáz és a fejlesztett vízgőz expandálásának hatása alatt folytatódik. Emellett nemcsak az égési anyag gyújtása és expandálása, hanem maga a levegő is, mint nyomóközeg nagyon fontos szerepet játszik. A kompreszszorból a hengerbe vezetett levegő már oly nyomás alatt lép be, mely jelentékenyen nagyobb, mint a külső levegő nyomása és ezen nyomás a dugattyú kompressziólökete alkalmával még jelentékenyen nagyobbodik. Ez az aránylag nagy és gyakorlatilag egyenletes kompresszió, mely megbízható gyújtás elérése szempontjából fontos. í\ már meleg levegő hőfokát jelentékeny mértékben növeli. A levegő még a henger és dugattyú falaitól is vesz föl meleget úgy, hogy a munkalöketné], ha a gyújtás folytán a» levegő hőfoka még tovább •emelkedett, a levegő hőfokának megfelelő mértékben kitágul, ami a dugattyú fokozott munkateljosítményét eredményezi. Ennekfolytán azon helyzetben vagyunk, hogy a gépet kis terhelésnél aránylag kevés égési anyaggal tarthatjuk üzemben úgy, hogy ez esetben a gép inkább hőléggép gyanánt működik. Körülbelül a munkalöket végén az (1) ibütyöktárcsa az (L) kipuffogószelepet nyitja úgy, hogy az égési gázoknak az (M) csatornán és az (m) nyíláson át való távozása megkezdődik. Egyidejűleg a dugattyú az (o) levegőbebocsájtónyílást szabaddá teszi úgy, hogy a kompresszorból levegő lép be, mely ez esetben öblítőlevegő gyanánt szolgál. Ez az öblítőlevegő harántirányban halad a hengeren át és az égési gázokat közvetlenül az (m) nyíláson és az (M) csatornán át a kipuffogóvezetékbe hajtja. Az (m) nyílás azonban a dugattyú kipuffogó löketénél csakhamar ismét záródik úgy, hogy a további kipuffogást magának a dugattyúnak fölfelé haladása idézi elő, mimellett az égési gázok már most csak az (L) szelepen és az (M) csatornán át lépnek ki. A hengerbe lépő öblítőlevegő mennyiséget akként kell megszabni, hogy a hengertér az elégett gázoktól lehetőleg teljesen megszabadíttassák, azonban lehetőleg kevés öblítőlevegő jusson a kipuffogócsőbe. Fontos ugyanis, hogy a következő munkamenetnél az egész öblítőlevegőt lehessen égési levegő gyanánt fölhasználni. Víznek szabályozott mennyiségben való befecskendezése által lehetővé válik, a hengerfalak hatásos hűtése, egészen eltekintve, a teljesítménynek ezzel járó növekedésétől. Bizonyos esetekben a víz befecskendezése révén elért hűtőhatás lehetővé teszi a hűtőköpeny elhagyását. Ha a találmány szerint szerkesztett gép négyhengeres gép gyanánt készül, úgy a gép nehézség nélkül egyszerűen gyújtással indítható, minthogy minden esetben, ha a gépet megállítjuk a hengerek friss levegővel maradnak megtöltve ahelyett, hogy azokban az égési gázok maradnának vissza. Ily módon szükségtelen a gép megindítása végett nyomás alatt álló levegőt bevezetni. Az 5. ábra szerinti foganatosítási alaknak csak egy hengere van és a levegő sűrítése a forgattyútokban történik. Az (El) forgattyútok ezen célból (nl) szívószeleppel van ellátva úgy, hogy a (Bl) dugattyú fölfelé haladása alkalmával levegőt szív a forgattyútokba. A dugattyú lefelé haladásakor ezt a levegőt komprimálja, mely ezután a (p) vezetéken át a (P) befecskendezőkészülékbe jut. Az öblítőlevegő emellett a forgattyútokból az (ol) csatornán és az (o") nyíláson át a hengerbe lép be. A (jl) szívószelep és az (Ll) kibocsájtószelep ezen foganatosítási alaknál másképen vannak elhelyezve, mint az előbb ismertetett foganatosítási alaknál. A hatás azonban mindkét esetben ugyanaz. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Robbanási erőgép, jellemezve azáltal, hogy a szívólöket végén égési levegő-