68783. lajstromszámú szabadalom • Robbanási mótor

hogy a levegő komprimálása más helyen is történhet. A külső levegő az (n) visszacsapó szelepeken át jut a (D) kompresszorba, amelyek az (N) és (0) vezetékekhez csatlakoznak (1., 3. és 4. ábra). Az (N) vezeték az első henger (D) kompresszorát a következő munkahenger fölső részével köti össze, az (0) vezeték viszont a második henger (D) kompresszorát az első munkahenger fölső részével köti Össze. A harmadik és a negyedik henger hasonló módon vannak egymással összekötve. A (C) kompresszordugattyú ennek folytán a dugattyú fölfelé haladásánál nyomólevegőt szállít a szomszédos henger fölső részébe. Az (N) és (0) vezetékek- a hengerfalban kiképezett (o) csatornák útján vannak munkahengereikkel összekötve és azokat szintén a (B) munkadugattyú vezérli. Az alábbiakban már most a pótégésanyag bevezetésére szolgáló készülék ismertetésére térünk át. Ez a készülék bizonyos körülmények között elhagyható és az alábbi ismertetésből önként tűnik ki, hogy hogyan működik ez esetben a gép. Általánosságban a gép működési módja a kiegészítő égési anyag bevezetésére szolgáló készülékkel kapcsolatban van ismertetve. A kiegészítő égési anyagot befecskendezőkészüléket előnyösen a (D) kompresszorból vagy a forgattyútokból tápláljuk nyomólevegővel és ezen levegő fojtás vagy akadály nélkül jut a befecskendezőfúvókába, bár az égési anyagok vagy az égési anyag és a víz vagy más folyadék belépését a hengerbe maga a befecskendezőfúvóka szabályozza. Amint a 4. és 6. ábrából látható a (P) befecskendezőfúvóka szelencéből áll, mely a hengerfalba van helyezve. A rajzokon csak egyféle égési anyag és egyféle folyadék, például víz számára való befecskendezőfúvóka van föltüntetve. Világos azonban, hogy különböző folyadékok különböző összeállításban és számban alkalmazhatók anélkül, hogy ezáltal a befecskendezőkészülék szerkezete lényeges változást szenvedne. A befecskendezőkészülék belső végén, ahol az közvetlenül az (A) hengerbe torkol, a tulajdonképeni (1) fúvókatorkolattal van ellátva, mely a befecskendezőszelence hosszfuratához csatlakozik. A hosszfurathoz több elágazóvezeték csatlakozik, melyeken át a különböző folyadékok (nyomólevegő kivételével) áramlanak be. A föltüntetett foganatosítási alaknál a (2) vezetékág égési anyag, pl. nyersolaj bevezetésére szolgál, melynek hozzávezetése a (){) vezetéken át történik, míg a (4) csőtoldat az (5) vezetéken át hozzávezetett víz bevezetésére szolgál. A (2) és (4) csőtoldatok a (8) cső (6) és (7) oldalsó hosszfurataival állnak összeköttetésben. A (8) cső a (9) furatba mozgathatóan van behelyezve és (10) levegővezetékkel van ellátva, amely a (11) vezeték révén a hozzátartozó henger (D) kompresszorához csatlakozik. A (10) vezeték az (1) fúvókanyílás előtt a sajjkített (12) nyílásban végződik. A (6) és (7) vezetékfuratok a (12) levegőcsatorna szemben lévő oldalain fekszenek és (6a), valamint (7a)-nál a (8) cső kúpalakú végfölületénél végződnek. Ez a kúpalakú végfölület a (9) szelencefurat szintén kúpalakú (13) végfölületébe illik. Ily módon az égési anyag és a víz bevezetésére szolgáló (6) és (7) vezetékek a kúpalakú fölületek egymásra fektetése útján elzárhatók, azonban a (12) levegőcsatorna az (1) fúvókanyílással állandóan fojtás nélküli összeköttetésben marad, amint az a 6. ábrán látható. A (8) cső az égési anyag és a víz bevezetésének szabályozása végett tetszőleges módon mozgatható. Mindenik befecskendezőkészüléknél előnyösen (14) emeltyű van elrendezve, mellyel a , (8) cső forgatható. A (8) cső, amely (15) csavarmeneteivel a (16) kar csavarmenetes furatában nyugszik, emellett be- vagy kicsavarodik aszerint, hogy a (14) emeltyűt az egyik vagy másik irányban lengetjük. A (14) emeltyűk amint az 1. ábrán látható, előnyösen közös (17) állítórúd útján egymással össze vannak kötve. A (2) és (4) égésanyag- és vízvezetékekbe a (18) visszacsapószelepek vannak beiktatva, míg a (11) levegő vezeték a (19)