68783. lajstromszámú szabadalom • Robbanási mótor

javítja. Az égésanyag-bevezetőkészülék az elgázosítóval működik együtt, amely a hen­gerbe kezdeti töltést szállít. Az égésanyag­bevezetőkészülék azonban bizonyos körül­mények között magában is működhet, mi­által meg van adva annak a lehetősége, hogy a gépet egyidejűleg két különböző égési anyaggal tarthatjuk üzemben, ameny­nyiben ezen két égési aayagot két külön­böző helyen egyidejűleg vezetjük a hen­gerbe. A gép azonban csak egyféle égési anyaggal is tartható üzemben, melyet az említett helyek egyikén vezetünk be. Az égésanyagpótlék bevezetésére szolgáló ké­szüléket előnyösen befecskendező fúvóka alakjában képezzük ki, melyen át a tetsző­leges eredetű égésanyag és pedig főképen csekély értékű olaj a szívólöketnél nyomás alatt álló levegővel keverve a hengerbe jut Az égési anyag a bevezetés alkalmával oly mennyiségű vízzel is keverhető, hogy a hengerbe való bevezetéskor gőz fejlődik, mely egyrészt a munkalöketet támogatja és másrészt a hengerfalak hűtése szempont­jából is előnyös. A mellékelt rajzokon a találmány tárgyá­nak két foganatosítási alakja van föltün­tetve. Az 1. ábra négyhengeres gépet oldalnézetben mutat, a 2. ábra annak fölülnézete, a 3. ábra pedig annak elölnézete, a 4. ábra a gép egyik hengerének met­szete, mimellett egyes részek világosabb ábrázolás kedveért el vannak hagyva, az 5. ábra a találmány értelmében szerkesz­tett egyhengeres gép metszete, míg a 6. ábra a befecskendező készüléket met­szetben ábrázolja. Bár mint említve volt, a találmány tár­gyának egyes részei kétütemű gépeknél is használhatók, az alábbiakban azokat a raj­zok kapcsán csak négyütemű motornál is­mertetjük. Az 1—4. ábrák szerinti foganatosítási alaknál mindenik (A) hengerben (B) dugattyú van elrendezve, mely a (C) segéddugattyúval van összekötve (4. ábra). A (C) segéd­dugattyú az (A) henger (D) meghosszabbí­tásában mozog, amely levegőkompresszor gyanánt szolgál. A (B) ésJC) dugattyúk a (c) karmantyú révén vagy más tetszőleges módon egymással szilárdan össze vannak kötve. Az (E) forgattyútokban a föl nem tüntetett mótortengely szokásos módon van elrendezve. A tengely forgattyúi az (f)-nél csuklósan megerősített (F) hajtórudak útján a (c) karmantyúval vannak összekötve. Mindenik (A) hengert a szokásos módon a (G) hűtőköpeny veszi körül és fölső végén a (H) égésanyagbebocsájtó- vagy gyújtó­kamrával áll összeköttetésben, amelybe az (I) gyújtógyertya nyúlik be. Ezen kamrába az égési anyag az elgázosítóból a szokásos módon a (J) vezetéken át jut be, amelynek a (H) kamrába nyíló torkolata a (j) szeleppel elzárható. A (j) szelep a szokásos szerke­zettel készül és azt rúgó rendesen fészkére szorítja; a szelep a hengerben föllépő szívó­hatás folytán nyílik. Az (L) kipuffogószelep önmagától záródó szelep gyanánt van kiképezve, amelyet alkalmas módon, például az (1) bütyök­tárcsa vezérel. Az (L) szelep a hengert az (M) kipuffogócsatorna felé zárja el, amely az (m) csatorna révén még a hengernek egyik középső pontjával áll összeköttetés­ben. Az (m) csatornát a (B) dugattyú vezérli. Az (L) kipuffogószelepet az (l1 ) rúgó ren­desen fészkére szorítja és az (1) bütykös­tárcsa kellő időpontban nyitja. Mint már említve volt, a találmány szem­pontjából lényeges, hogy a hengerbe jelen­tékeny levegőmennyiség jusson, hogy egy­részt az elégés tökéletesen menjen végbe, másrészt pedig, hogy az égési gázok tel­jésen kiöblíttessenek. Kedvező eredmények elérése céljából az említett célra szolgáló levegőnek nyomás alatt kell állania úgy, hogy a hengerben uralkodó vákuum vagy legalább is csökkentett nyomás folytán a friss levegő a kellő időpontban nagyon gyorsan és aránylag erőteljesen ömlik a hengerbe. A föltüntetett foganatosítási alak­nál a levegő komprimálása a henger (D) meghosszabbításban vagy pedig a forgattyú­tokban mehet végbe, természetes azonban,

Next

/
Oldalképek
Tartalom