68757. lajstromszámú szabadalom • Sínmegerősítés különösen mezei vasútak váltói számára

- 2 — A (b) talplemez és az (e) sintalp között az •összeköttetést az (f) sintalpcsavarok létesítik, melyek a (c) alaplemez megfelelő nagyságú furatain és a (b) talplemez (g) hoszszanti nyílásain mennek keresztül. A, (g) hosszanti nyílások a vágányokhoz harántirányban haladnak és hosszúk a szándékolt nyomtávváltoztatásnak felel meg. Az (f) sintalpcsavarok a (g) hosszanti nyílásoknak azonos végein, a 2—4. ábrán fölvett példánál a nyílások baloldali végein mennek át. A (b) talplemez az (a) sínnel együtt a (c) alaplemezen és az (e) sintalpon akkora darabban tolható el, amekkora az (f) csavaroknak a (g) hosszanti nyílásokban való játékba. Mindegyik (g) hosszanti nyíláshoz egy-egy hosszúkás (h) betéttest tartozik (2—4. ábra), mely a (g) hosszanti nyílásba illik és végéhez közel az (i) környílással van ellátva, melyen az (f) sintalpcsavar orsója keresztülmegy. A sintalpcsavar (fl) csavaranyája a (h) betéttestre csavarolva is ezt a (g) hosszanti nyílással összeköttetésben tartja. A (h) betéttestsktehát a (b) talplemez kiegészítését képezik és a lemezt az (a) sínnel együtt fogvatartják, minthogy egyrészt a betéttestek a (b) talplemez (g) nyílásaiban és másrészt az (f) sintalpcsavarok a (h) betéttestek (i) környílásaiban oldalirányú eltolás ellen biztosítva vannak. Ha a sintalpcsavarok (fl) csavaranyáit fölfelé csavaroljuk, a (h) betéttesteket a (g) nyílásokból kiemelhetjük, mire a (b) talplemez a rajta megerősített (a) sinnel együtt a (g) hosszanti nyílások játékterének megfelelő darabbal a vágányirányhoz keresztben a (2—3. ábrán balra) eltolható. Ha az ilyen eltolás után a (h) betéttesteket az (f) csavarok körül 180 fokkal elforgatjuk, akkor a (b) talplemez eltolt (g) hosszanti nyílásaiba ismét behelyezhetők és az (fl) csavaranyák .meghúzása által a (g) nyílásokban ismét rögzíthetők. Az (a) sin most a (b) talplemezzel együtt a (g) hosszanti nyílások játékterének megfelelő darabbal elvan tolva és ebben az új helyzetben oldalirányú eltolással szemban rögzítve van. Hogy a (h) betétdarabok a (b) talplemezzel akkor is szilárd összeköttetésben maradjanak, ha a sintalpcsavarok (fl) csavaranyái kissé meglazulnak, a (h) betéttestek alul a kampószerű (m) toldattal vannak ellátva, mely a sintalphoz csavarolt (c) alaplemez (n) nyílásán megy át és a (b) talplemez alá nyúl. Természetes, hogy az (f) csavarhoz kétoldalt kell egy-egy ilyen (n) nyílást a (h) betéttest egymáshoz képest 180 fokkal elforgatott helyzete számára kiképezni. A leírt sinmegerősítés nehézség nélkül képezhető ki oly módon, hogy a sinek 60 mm-el vagy még nagyobb darabbal legyenek eltolhatók. Ha tehát a vágány mindkét sinét látjuk el ilyen sinmegerősítéssel, a nyomtáv meglehetősen nagymértékű változtatásait érhetjük el. Az új sinmegerősítés azonban főkép mezei vasutak váltói számára alkalmas. Ha valamely mezei vasút nyomtávtávolsága nem túlságosan nagy értékkel, tehát pl. a két szokásos 700 és 760 mm-es nyomtávnak megfelelően 60 mm-el változtatandó meg, akkor a váltóban ugyanazt az (o) szívdarabot használhatjuk (la. ábra). Ha az elágazó vágány görbülete ugyanaz marad és a nyomtáv megváltozik tulajdonképen a szívdarab keresztezési szögét is meg kellene változtatni; a mezei vasutak kis nyomtávainál azonban a szívdarab elméletileg helyes keresztezési szögétől való eltérés nem játszik szerepet. Ennek következtében azon két nyomtávnál, amelyhez a találmány értelmében ugyanazt a váltókészletet tesszük használhatóvá, ugyanazt az (o) szívdarabot alkalmazzuk. Az (o) szívdarabon átmenő (I) és (III) sinek (1. és la. ábra) az (e) sintalpakon a szokásos módon eltolhatatlanul vannak megerősítve. A fő- és elágazó vágánynak az (o) szívdarabon keresztül nem menő (II) és (IV) sinei azonban a 2. és 3. ábrán föltüntetett, a sinek eltolását megengedő megerősítéssel vannak ellátva. A két (p) és (q) váltónyelv közül (1. ábra) a (II) sin meghosszabbításában fekvő (p) nyelvek el nem tolható (r) forgáspontja van, míg az (o) szívdarab irányában fekvő (q) váltónyelv (s) forgáspontja a sínekhez képest haránt-