68650. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi rostok feltárására

MTeerjelent 1916. évi február hé 24-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 68650. szám. XIV/a/1. OSZTÁLY. Eljárás növényi rostok föltárására. DR

SCHWALBE CARL G. TANÁR EBERSWALDEBAN. A bejelentés napja 1914 julius hó 29-ike. Növényi rostoknak savanyú szulfitoldatokkal való föltárásánál eddigelé majdnem kivétel nélkül a nyersrostoknak magukban a szulíitoldatokban való főzését alkalmazták. Azok a kísérletek, hogy a nyersrostokat a szulfitoldattal itatott rostmassza gőzölése útján tárják föl, eddigelé nem jártak eredménnyel. Fának szulfitoldatokkal való itatása és gőzölése ismeretes, a gőzölés azonban nem szolgál a fa föltárására, azaz sejtanyag előállítására. Ezzel az eljárással csak a fa szerkezetének lazítását, a fa hajlíthatóságát célozzák és ezen eljárás föltalálójának elkerülte a figyelmét, hogy a kísérlet alkalmas elrendezésével a fa sejtanyaggá föltárható és nemcsak időlegesen puhítható, mire az szárítás után megközelítőleg eredeti alkatát veszi föl. A Schmidt-féle gőzölési eljárásnál a végcél a fasejtanyag előállítása. Ez a cél azonban csak egy nagyon körülményes és költséges eljárás útján volt elérhető. Az eljárásnál szükséges a fának folyadékokkal való szokásos átitatását hidraulikus átitatással helyettesíteni. A fának vízgőzzel való gőzölését a főzőkészülék evakuálása követi, mire az itatólúgot, az akkor használatos szulfitlúgok valamelyikét, a vákuumba beszívatták és a teljes, légmentes átitatás céljából a főzőkészüléket magas hidraulikus nyomásnak vetették alá. Kb. 20—40-szer alkalmaztak mintegy 20 atm. magas hidraulikus nyomást, amelyet ugyanannyiszor kb. 8 atmoszférára csökkentettek, mindezt oly célból, hogy a fának rostnyalábjai a legbensőbb, légmentes érintkezésbe jussanak az impregnáló folyadékkal. Ebben látják ezen eljárásnak jellemzőjét. Valószínűbb azonban, hogy a váltakozó hidraulikus nyomás a rostnyalábok összeköttetését lazítja. Ez a munkamenet azonban igen költséges berendezést, vákuumszivattyút és egy főzőkészüléket igényel, amely a 20 légöri magas hidraulikus nyomásnak ellentállni képes. Nyilván erre az ismert eljárásra támaszkodik az u. n. félcellulóza-eljárás Schulte szerint. Ennél is körülményes hidraulikus itatás van alkalmazva. A rákövetkező gőzöléssel együtt nem kevesebb mint 35 óra szükséges, hogy foszlatott fát és nem talán sejtanyagot, állítsunk elő. Ezen, kb. 20 év előtt gyakorolt eljárásnál neutrális nátriumszulfit oldata szolgált itató folyadék gyanánt, amelyhez legföljebb az összes mennyiség 5%-át tevő kénessavat volt szabad hozzáadni szabad kénessav alakjában. Általában a gőzölési eljárásnál súlyt he-