68616. lajstromszámú szabadalom • Kondenzvízelvezető

melynél a fúvóka munkafölülete kúpos és a szelepközépből húzott merőlegeshez megközelítően érintőlegesen halad, mimellatí egy (Q) gázcsatorna vagy cső van alkalmazva és a (Pl) nyílásfúvóka a (P) fúvóka munkafölületéhez viszonyítva beállítható úgy, hogy a gázcsatorna ellenállása megváltozik. A 9. ábra egy másik kiviteli alak metszete, melynél másfajtájú görgőszelepek alkalmaztatnak és a gázkibocsátás szabályozására hasonló berendezések használtatnak. A 10. ábra a gázkibocsátás alkalmazását egy úszó által működtetett, csuklószerüen megerősített szelepnél tünteti föl. A 11. ábra a fúvóka egy további kiviteli alakjának nagyobb léptékben rajzolt metszete. A rajzokon föltüntetett készülék általában folyadékoknak és gázoknak gőzöktől való elválasztására használható, azonban különösen oly gőzberendezések és gőzfűtések részére alkalmas, melyeknél a kondenzálódott víz és a levegő a gőztől elválasztandó, miért is az alábbiakban a készülék csak ezen célok figyelembevételével van leírva. A találmánynak az 1. ábrán föltüntetett kiviteli alakjánál a (C) tok magát a sugárzóvagy fűtőtestet képezi, azonban más víztelenítendő testet, illetve egy ily test egy részét is képezheti, mint ezt pl. a 2. ábra mutatja. Ha a (C) tok különálló egészet képez (1. ábra), akkor levehetően megerősített (T) födővel szerelhető föl. A (C) tokba való beeresztőnyílást a beállítható (S) ütközőn áthaladó csatornának (I) nyílása képezi, mely csatorna az (X) csatornával közlekedik; az utóbbival a víztelenítendő tartány van összekötve. Az (I) beeresztőnyílás a toknak bármely részén alkalmazható. A víz és esetleg a levegő (0) kiboesátónyílása előnyösen a {P) fúvókában van alkalmazva. Ezen elrendezés, mely a hozzátartozó és pl. az (F) Ú3zó által képezett szeleptől oldalt fekszik és mely körülbelül a szelep vízszintes kerületével esik egybe, ha a szelep az (0) nyíláson ül, az alábbiak szerint különös jelentőséggel bír, különösen a kibocsátónyílás és a szelepet szabályozó úszó viszonylagos méretei és más az alábbiakban leírt körülmények tekintetében. Az (0) nyílást a (P)" fúvókán áthaladó csatorna a (H) térrel köti össze, melyhez a (K) kibocsátónyílás tartozik; az utóbbi a gőzkazánhoz haladó viszszavezetékkel vagy más tartánnyal kötheia össze, hogy a kondenzáturaot és a levegőt elvezessük. A (Z) tisztítópöcökkel a szelep fészkéről elnyomható, hogy az (0) nyílás eltömődés esetén tisztítható legyen és a szelep további működése megszakíttassék,, amikor is a gőz, víz és levegő szabadon, lefolyhatik. A tok fenekében levő (B) csatornán át a lerakódások és hasonlók kifúvathatók, A (P) fúvóka belső fölülete homorú (1. és la. ábra), mimellett a homorú fölület nagyobb átmérőjű, mint az (F) szelep vagy úszó. A (P) fúvóka egy kisebb (Q) csatornával van ellátva, mely a fúvóka fölső oldaláról egy az (0) kibocsátónyílás közelében fekvő pontig terjed, hol a fúvóka és az úszó között levő (R) térbe torkollik. Ezen csatornán át a tok fölső részéből levegő távozhatik el az (0) kiboesátónyílásnál. (J) egy tetszésszerinti thermostatikus berendezést jelöl, mely olymódon van alakítva,, hogy hideg állapotban az 1. ábrán pontozott vonalakkal rajzolt helyzetet foglalja el és ezáltal az (F) szelepet- fölemelt helyzetben tartja, amikor is a szelep az (0) nyílást teljesen vagy részben nyitja és a folyadék eltávozását megengedi; ellenben a (J) berendezés a gőz által fölhevítve a teljes vonallal rajzolt helyzetet foglalja el és az (F> úszó rendes működési módját lehetővé teszi. Ha a (C) tokban nyomás uralkodik és elegendő folyadék van jelen az (F) úszó tartására, akkor az utóbbi a legkisebb nyomású pontot, nevezetesen az (0) nyílást keresi föl, hol a nyomás által és a folyadék fölhajtóereje segélyével tartatik úgy, hogy a kibocsátónyílás, eltekintve az esetleges töniítetlenségektől, teljesen elzáratik. Ez az elzárás addig tart, míg az úszó fölhajtónyomatéka,, tartós kondenzálódás és az ezáltal létesített magasabb VÍZÍÖISZÍH következtében, a kritikus egyensúlyipontot azon erő nyomatékával eléri, mely az elzárást fönntartja és mely