68606. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyű szénhidrogének előállítására

engedjük azokat kiterjeszkedni ós kondenzálódni. Ekkor a nagy gáz- és gőzterek •magában a fejlesztendő edényben lehetnek kiképezve. A nagy gáz- és gőzterek alkalmazása folytán a fejlesztett gázok és gőzök magas nyomás alatt hosszú ideig maradnak egymással érintkezésben. Ezzel azt célozzuk, hogy a bomláskor szintén föllépő hidrogén lehetőleg a telíttetlen szénhidrogénekre rakódjék, melyek a bomláskor szintén keletkeznek, mert hiszen ismeretes, hogy fokozott nyomással a gázreakciók, melyek térfogatcsökkenés közben mennek végbe, mint a hidrogén lerakódása, lefolyásukban elősegíthetők és gyorsíthatók. A hidrogén lerakódásával a telíttetlen szénhidrogének menynyisége csökken, ami a termék minőségét javítja. Az iners gázok jelenléte lehetőleg kizárandó, hogy e gázreakciók elnsegíttesenek, mert csak higítóan hatna az. Ez okból célszerű a desztilláló készüléket még a desztillálás megkezdése előtt evakuálni, azután elzárni és csak ezután a desztillálást megkezdeni. Most addig hevítünk, míg a kívánt magas, kb. 20—50 atmoszféra nyomást elértük, azután a keletkezett bomlási termékeket lebocsátjuk, miközben úgy desztillálunk, hogy a magas nyomás lehetőleg fönnmaradjon, mire a bomlási termékeket a kondenzátorba vezetjük. Természetesen célszerű új nyersanyagot vezetni folytonosan a desztillációtérbe, a desztillálást pedig csak annyira vinni, hogy folyékony maradvány maradjon még vissza és e maradványt foly1 tonosan lecsapolni. A fokozatos desztillációt továbbá úgy alkalmazzuk a jelen, nyomással való desztillációra, hogy egy sor szétbontó desztillátort kapcsolunk egymásmögé és ezek tartalmát esetről-esetre az utána következőhöz engedjük folyni, ami a nyomások és hőfokok egyébként csak nehezen elérhető állandóságát biztosítja. A hőfok a jelen találmánynak megfelelő eljárásnál, fölfelé nincs korlátozva, hanem csak a kívánt nj^omás szabja azt meg; mindamellett a gáz- és gőztér túlhevülése elkerülendő, hogy lehetőleg kevés aromás szénhidrogén keletkezzék. A gázt, mely a kondenzátorból eltávozik, több fokozatban komprimáljuk. Az első komprimálási fokozatban leváló kondenzátumokat petrolaether gyanánt kapjuk, a magasabb komprimálási fokozatokban képződőket pedig, a kékgáz módjára, folyékony világító gáz alakjában. A nem kondenzálható maradék fűtő-, világító-, vagy mótorgáznak használható föl. Kiindulási anyagok gyanánt legalkalmasabbak a lehetőleg magas hőfoknál forró földolajdesztilláció maradványok, melyek a benzintől és a világító olajtól már megszabadíttattak. Az eljárás első sorban hosszú, nyilt lánccal biró olajmaradványokra, aminők a német, a kaliforniai és a galíciai olaj maradványai, alkalmazható. A találmánynak megfelelő eljárás foganatosítására alkalmas berendezés egy foganatosítás] alakja, szétbontó és desztillálló készülék gyanánt, a mellékelt rajzon van bemutatva. Az 1. ábra e készüléket hosszmetszetben, a 2. és 2a. ábrák együttesen a berendezés egy módosított foganatosítási alakját, végül a 3. ábra kiterjedt desztillációk végzésére alkalmas négy autokláv kapcsolatát tüntetik föl. Az 1. ábrán látható (a) kazán-autoklávba a kezelendő szénhidrogént, nyomószivattyú segélyével, a (b) csövön át vezetjük be. A kazánon (c) hőmérő, (d) nyomásmérő és (e) maradványlecsapoló cső foglal helyet. A belső (a) hengert (f) ólomfürdő veszi körül, mely az egyenletes fölmelegedés biztosítására szolgál, a fejlődő gőzök a (g) csövön keresztül távoznak el. Az autoklávon végül (h) biztosító szelep ül. Az 1. és 2. ábráknak megfelelő készülék főleg akkor jön alkalmazásba, ha az autokláv belsejét képező (a) elgőzölögtető kamra nincs teljesen olajjal telve. Ez esetben azután az olaj fölött lévő tér reakciótér gyanánt szolgálhat a fejlődött gőzök számára. Ha azonban az autokláv belsejét, teljesen megakarjuk tölteni olajjal, akkor külön gázterekkel való desztilláció létesítésére a több, egymással csövek segélyével összekötött