68606. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyű szénhidrogének előállítására

_ 4 _ autoklávból álló csoport első (a) autoklávjában képződött gázokat, egy (g) cső segélyével, egy második, első gáztér gyanánt szolgáld (al) autoklávba vezetjük át (2a. és 3. ábrák). Ez az autokláv pontosan ugyanolyan berendezésű, mint az 1. és 2. ábrákon látható úgy, hogy közelebbi ismertetése fölösleges. A 2. és 2a. ábrákon az első (a) autokláv teljesen kihúzott vonalakkal, a második, gáztér gyanát szolgáló (al) autokláv ellenben pontozott vonalakkal van föltüntetve. Az (al) második autokláv, mint a 3. ábrán látható, egy harmadik (a2) autoklávval, vagy második gáztérrel egy (gl) cső segélyével és ezen harmadik és második gáztér gyanánt szolgáló (a2) autokláv egy negyedik (a3) autoklávval egy (g2) cső segélyével lehet összekötve. Természetesen az egymással csövek segélyével összekötött autoklávok, vagy gázterek száma még jobban növelhető. Minden esetben a második, harmadik, vagy minden következő autokláv sorjában olyan gőzökkel telik meg, melyek egyedül és kizárólag az első (a) autoklávban lévő olaj készletkamrából származnak. Fokozatos (frakcionált) desztilláció elérésére a 4. ábrán látható berendezés szolgálhat, melynél több autokláv van egymásután és azok fenekéig nyúló csövek útján egymással összekötve. E berendezésnél az (a) autoklávban lévő maradvány, a túlfolyató cső gyanánt szolgáló (g) csövön, a második, (al) autoklávba folyik át, ebből, a (gl) csövön, a harmadik, (a2) autoklávba, hogy ebből azután, a (g2) csövön, a negyedik, (a3) autoklávba jusson át. Utóbbiból azután a maradvány a (g3) csőbe beiktatott (r) szelepen át elfolyik. A következőkben egy példa kapcsán a munka módját ismertetjük: Egy, 25 1. folyadékot magába fogadó acélautoklávba, aminőt az 1. ábra mutat, 1000 g. Wietz-i földolaj maradványt, pl. 0936 fajsúlyút ós 15° C-nál magasabb forrpontút, szivattyúzunk be és az autoklávot lassan 420° C hőmérsékletre melegítjük. Mihelyt a belső gáznyomás 40 atmoszférát ért el, a desztillációszelepet megnyitjuk. A kiáramló gázokat és gőzöket egy hűtőn bocsátjuk | keresztül, miközben a nyomás alatt keletkezett desztillatum besűrűsödik. A kísérletet most 420—440° C hőmérsékletnél éa 30—40 atmoszféra nyomásnál úgy folytatjuk, hogy egy tápcsövön keresztül való hozzászivattyúzással az autoklávban kiegészítjük azon olajmennyiséget, mely a szétbontás folytán desztillátum gyanánt eltávozik az autoklávbóL A nyomást a desztillációszeJep beállításával szabályozzuk. A kísérlet folyamán még 700 g. olajat szivattyúzunk be. A használt olaj összmennyisége tehát 1700 g., amiből 850 g. 0'780 fajsúlyú desztillátumot kapunk. Ez a desztillatum a frakcionált desztillálásnál 191-5 g., 40 — 110° C forrpontú és 0-700 fajsúlyú könnyű benzint és 166 5 g., 110— 150° C forrpontú és 0760 fajsúljú nehéz benzint ad. Összesen 358 g. benzint, tehát a kiindulási anyag 21%-ának megfelelő mennyiségűt kapunk, mely anyag ebből a frakcióból semmit sem tartalmazott. A nyomás alatt képződött desztillátum 150° C hőmérsékleten fölül forró részei világító olajok gyanánt nyerhetnek alkalmazást, vagy pedig az autoklávban újbóli kettéválasztásnak vethetők alá. E benzinen kívül még 1—2% könnyen forró, szénhidrogének is választatnak le hűtőkeverék, vagy kompreszszió segélyével. A maradvány nagyértókű gázokból áll. Az autoklávban szurokszerű maradványok maradnak vissza, melyek a készülékben uralkodó nyomás segélyével egy csövön keresztül kiszoríthatok. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás könnyű szénhidrogének előállítására, azáltal jellemezve, hogy az olajokat nagyfokú fölmelegítés mellett valamely saját magas gáznyomásra, pl. 20—50 atmoszféra nyomásra hozzuk és a folyadék lehetőleg alacsony hőfokánál és a gőztér fölhevítésénél, a keletkezett gáznyomás megtartása mellett, úgy desztilláljuk, hogy a folyadék csak annyira hevüljön föl, mint amennyire elgőzölgéséhez szükséges és- a szándékolt kettéválás lényegileg csak a gáztérben menjen végbe. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás foganato-