68515. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes szádfalvas

Különböző karhosszak és más hajlásszö­gek 90°-tól eltérő szöget adnak. Az egy­másra merőlegesen álló egyenlő karokkal bíró keresztesapnál, a karom nyílásszöge az elméleti (M) forgáspont körül u = 90°; az (M) forgáspont az (1, 2) és (3) karok metszési pontjával esik össze. Egy további szádfalvasillesztést pl. a körkeresztmetszetű csap és a megfelelő karom képezik. A körkeresztmetszetű csap határ helyze­tei az 5—8. ábrákban vannak föltüntetve, melyek az 1—4. ábráknak felelnek meg. A nyílás szöge tetszésszerint választható, azonban a csap és karom közti hézag miatt v = max. 60° ot alig lépheti túl, mi­vel máskülönben a karom nem tartja a körkeresztmetszetű csapot fogva. Mindegyik profil két illesztő hellyel bír, melyek egymással egyenlők vagy egymás­tól különbözők lehetnek vagyis mindkettő lehet csappal vagy mindkettő karommal, vagy pedig az egyik csappal és a másik karommal ellátva. Az illesztőlielyek elméleti forgáspontjai­nak összekötővonala köré a profil többi ré­szei csoportosulnak; ezek folytonos vonalú vagy tört vonalú egyenes vagy ívaiakú «rudazatot» képezhetnek és az illesztő­helyek forgáspontjainak összekötővonalaitól -egyoldalt vagy mindkét oldalon fekhetnek. Ezen profilképződmények közt olyanok is vannak, melyek eddig ismeretlen tulajdon­ságokkal bírnak és ezáltal a gyakorlat szá­mára különösen hasznosíthatók. Ha a keresztcsap és a karom elméleti illesztési forgáspontjai közti «rudazat» ezen forgáspontok összekötővonatába esik, akkor a 9. ábrán föltiintetett profilt kapjuk. A 10. és 11. ábrákban a föntleírt falképző össze­tételek vagy összeillesztések vannak föltün­tetve. Emellett az. elméleti illesztési forgás­pontok összekötővonalainak összessége a fal tengelyét képezi. A 12. és.13*ábrákban az összeillesztés­nek két további lehetősége van föltüntetve. Ezeknél az illesztési forgáspontok elméleti •összekötővonalai egymásra merőlegesen ál-Janak. Az elméleti illesztési forgáspontok közti egyenes rudazatnál tehát, keresztcsap és ennek két karját körülfogó karom alkal­mazása mellett, két falképző és két sarok­képző összetétel lehetséges. Ha a rudazat egyszer megtört és az il­lesztési íorgáspontokat összekötő elméleti vonaltól egyik oldalon fekszik, akkor a 14. ábrában föltüntetett profilt kapjuk. A 15. és 16. ábrákban a falképzőössze­tételek vannak föltüntetve. A 15. ábrában a faltengely, a 16. ábrá­ban az elméleti illesztési forgáspontok összekötő vonalában fekszik. A 17. és 18. ábrákban két további összetétel van föl­tüntetve, melyeknél az illesztési forgáspon­tok elméleti összekötővonalai egymásra merőlegesen állanak. Az illesztési forgáspontok elméleti össze­kötő vonala közötti egyszer megtört ruda­zatnál tehát, keresztcsap ós annak két kar­ját körülfogó karom alkalmazásánál két falképző és két sarokképző összetétel lehet­séges. Az elméleti illesztési forgáspontok össze­kötővonalától egyik oldalon fekvő kétszer megtört rudazatot a 19., 20., 21., 22. és 23. ábrák mutatják. Ha a (2) fölület az elméleti illesztési forgáspontok összekötővonalával párhuza­mos, akkor az ismert alakokhoz hasonló 24., 25., 26. és 27. ábra szerinti alakokat kapjuk. A kétszer megtört rudazatnál, mely az elméleti illesztési forgáspontok összekötő­vonalától egyik oldalon fekszik a 24—27. ábrák szerinti szerkezetet is beleértve,, keresztcsap és ennek két karját körülfogó karom alkalmazásánál, újnak tekintendő a kétszeres falképző -és a kétszeres sarok­képzőösszetétel lehetősége. A többszörösen megtört rudazat, mely az elméleti illesztési pontok összekötővonalától egyik oldalon fekszik, végül a félkörhöz közeledik. A viszonyok az eddig fölsorol­taktól alig térnek el. A többszörösen megtört rudazatok, melyek az elméleti illesztési forgáspontokat össze­kötő vonalat metszik, a görbe vonalakból

Next

/
Oldalképek
Tartalom