68451. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkaliamid előállítására
Megjelent 11)15. évi december hó 31-én. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LETRAS 68451. szám. IV'h/l. OSZTÁLY. Eljárás alkáliamid előállítására. DEUTSCHE GOLD- & SÍLBER-SCHEIDEANSTALT VORM. ROESSLER CÉG M M FRANKFURTBAN. A bejelentés napja 3.015 január hó 25-ike, Elsőbbsége 1914 február hó 2-ika. A? i"(X!a!?r.i források szeri:\í Kr.ti.L II. K. i. rész, :-M|7. lap. (í mól in ;i l!í r:! 11 1 !v r[(> ;iad;>. Ildi' alkáli i'/ini'" ki). >• *0 í <; í)0 - ■' n tökéletesen száraz ammoniákgází li \ nak hatni. K.tikit, Imi;’, az alk;»ii;i:ui«! i iöálhtá.sira vonatkozó eddkt i s :n • l i*' ■ !c nem alkalmasak arra. hoti-v az alká'iamid előállítását, annihn’'i az ammóniáké ik alkáliamid képkötésére ko!l törekednünk. iparilag hasz- 1 nálhatóvá tegyék, mert a reakció csak na- ; gyón tökéletlenül, sói sok esetben csak igen • csekély mértékben megy végbe. Hosszadalmas kísérleteink dacára sokáig | nem sikerült a reakció ezen kedvezőtlen le- ; folyásának okait megállapítani, míg végül azt a meglepő megfigyelést tettük, hogy az ammóniák és a nátrium között végbemenő reakciót rendkívüli módon befolyásolják a reakciót gyorsító és gátló szerek és hogy az eljárásnak sima és mindig egyenletes foganatosítása csakis akkor sikerül, ha az előbbiek jelenlétéről és az utóbbiak távoltartásáról gondoskodunk. A reakciót gyorsító ilyen szerek (katalizátorok) gyanánt első sorban maró nátron, illetve nátriumoxyd é-j mindazok a szilárd, folyékony vagy gázalakú testek jönnek tekintetbe, amelyek maróalkáli illetve alkálioxyd képződésére vezethetnél:, amilyenek pl. redukálható oxidok vagy sók. továbbá levegő vagy vízgőz. Valószínű, hogy mindezeknél az anyagoknál a< oxigén hat katalizátor gyanánt. Az a tény. hogy éppen a maróalkáli hat jó katalizátor gyanánt, annál meglepőbb, meri egyenesen ellentétben áll az eddigi fülfogással, amely kifejezetten száraz, tehát maróalkáii képződésére alkalmat nem szolgáltató ammóniák használatát írda elő. Azt találtuk továbbá, hogy más anyagok 1?, mint pl. bizonyos fémek, különösen a 1-' rém. a krómcsoport féméi és ezek ötvözetei. a reakció lefolyását kedvezően képesek befolyásolni, sőt. hogy különösen a króm és ennek főképpen a krómcsoport fémsavaival képzett vegyületei erőteljesebben hatnak pl, a maróalkálinál. Egyelőre nem volt azonban eldönthető, hogy a szóban forgó anyagok magukban véve képesek-e a katalitos hatás kifejtésére, vagy pedig azzal a képességgel bírnak-e, hogy a bárcsak egészen csekély mennyiségben jelenlevő oxigén hatását rendkívüli mértékben fokozzák. Ezeknek a katalizátoroknak hatása mindenesetre olyan, hogy az már akkor is elő
