68451. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkaliamid előállítására

nyösen hekövetkezik, ha olyan reakcióedényekor használunk. amelyek katalizátorokat tartalmaznak. mint pl. kr<’>macéll)ól készült \ az.-inok.

\ kataliz itorok hatása av. alábbi táldácitíkiI tűnik ki. Mindegyik kísérlethez a’i. ií«»00 l’l’oO g. nátriumot használtunk, amelybe az ammoniakgázt f> percenkénti

I. sebességgel vezettük be. A reakcióedény kovácsolt vaslégely volt, amely bevozetőcsövel, hőmérőcsövei és elvezetőcsőv<*i volt ellátva. A hőmérséklet kb. o8U°

vilii.

T ;í b 1 á z a t:

¡Inul;/. . 1 ; (lm1

1 /•n'ch'si lui)ii/tiil(i. semmi ")0.'-3 0 t)

■ > g. Xa ( H v

!11 ■ t'r>. 7 o

'Ja i ■ 70.7 «

■ín m i S7.7 «

0" .i 97.2 •

1 > i ■ koiiáiio\id S {■.,'} "

■ > kromoxid n‘.).2 ■■

"> ■ krómwolframát H7.Í) <•

’’ 1 Na ril u, kromoxid i>7.0 «

A « l:‘luki’oiií ‘J2.S <•

A táblázat neme.-ak hogy nagyon szem•eltető'-n mutatja a katali;::itorok hatását, amelyek között a króm és ve^yiilotei, vala:i■ int a kromoxid és a marónátrou keverékei kiiiönösen kitűnnek, hanem \ ¡laposan láthatóvá teszi azt is, hogy miképen növekszik a cserebontás a katalizátorok mennyiségének szaporodásával. Minthogy katalitos úton befolyásolhat«» reakcióknál rendszerint már iiien csekély mennyiségű katalizátor elegendő a siker biztosítására, ennélfogva annak a ténynek fölismerése hogy jelen eljárásnál nagyobb mennyiségű katalizátor használatával a hatások tetemesen fokozhatok, nagy jelentőséggel bír. Lehetséges, hogy ez a sajátságos jelenség összefügg azon közegnek föliileti feszültségével, amelyben a reakció végbemegy. A katalizátorok használandó maximális mennyiségeit et. ötről esetre természetesen kísérleti úton állapíthatjuk meg. Olyan anyagok gyanánt, amelyek a reakciót gátló hatást fejtenek ki,

vagyis amelyek negatív katalizátorok gyanánt hatnak, első sorban olyan anyagok jönnek tekintetbe, amelyek képesek rohamosan oxigént fölvenni illetve ezt a nátriumtól elvonni és amelyek ilyen módon a nátrium és az ammóniák közötti reakciót többé vagy kevésbé «¿átülni képesek.

Ilyen anyagok pl. a kalciumkarbid és a fém>zilicium. Ha pl. a föntebb ismertetett kísérletnél a reakciókeverékhez 10o g. szilíciumot adunk, úgy az ammóniák termelési hányada 11,J 0-ra csökken, sőt még ha a nátriumhoz maró nátront is adunk, a szilícium a reakciót meg is gátolja.

A reakciót elősegítő katalizátorok és a reakciót gátló antikaralizátorok specifikus hatásai természetszerűen nemcsak az említett foganatosítási példánál mutatkoznak, hanem egész általánosságban érvényesülnek az alkáliamid előállításánál ammóniákból és alkálifémekből.

Hasonlóképen átvihető az eljárás a nátrium ötvözeteire, pl. natriumamalgamra. vagy ólomnátriumra is, mikor is azonban a megváltozott termokémiai viszonyok folytán nem érhető el az ammóniákkal való oly gyors és sima reakció.

SzA|;.\hAI..\ll lOKNVKK.

1. Kijárás alkáliamid előállítására ammóniákból és alkálifémekből, jellemezve azáltal, hogy ezt a két anyagot katalizátorok jelenlétében hagyjuk egymásra hatni.

2. Az I. igényben védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy katalizátorok gyanánt oxigéntartalmú anyagokat, mint pl. maróalkálit, illetve alkálioxidot vagy olyan gázalakú, folyékony vagy szilárd anyagokat adunk hozzá vagy vezetünk a reakciókeverékhez, amelyek alkálioxidot vagy hidroxidot képesek szolgáltatni.

3. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy katalizátorok gyanánt a krómcsoport féméit, ötvözeteit, oxidjait vagy más vegyületeit alkalmazzuk.