68390. lajstromszámú szabadalom • Gép spirálfúrók önműködő marására

— 7 -is működik és a (84), valamint (114) ha­ráutszánok egy adott beállításnak megfele­lően mozgásuk belső határán fekszenek. A {(14) szán ugyanúgy, mint a (84) szán, egy (122) rúgóval van ellátva, mely azt állan­dóan befelé nyomja. A (122) rúgó a (123) rúd köré van csavarva, mely belső végén a <114) szán (124) szemölcsén megy keresz­tül; a rúd másik vége egy (125) tárcsával hír, mely a (126) csavar fölvételére szol­gai; utóbbi a (81) lemez egy toldatába van •csavarva. A (114) szánnak a (122) rúgó el­lenében kifelé való mozgatására egy (127) emeltyű szolgái, mely a gépállványon for­gathatóan van ágyazva. Ezen emeltyű rövi­debb karja a (114) szánra erősített (129) Kar egy (128) csavarjára támaszkodik. A (127) emeltyű hosszabb karjával egy (130) görbe vezérlőrúd működik össze, melyet a {33) szán mellső meghosszabbítása hord. A 15. ábrabeli vázlatos föltüntetés szerint a {130) vezérlőrúd fölső fölülete egy (131) la­pos résszel, egy (132) meredek résszel és t'gy második (133) lapos résszel bír. A (131, 132 és 133) részek az (5) szán előremene­telénél egymásután a (127) emeltyű hosz­sz;ibb karjára hatnak. A hosszabb kar a <131) lapos résszel mindaddig-marad érint­kezésben, míg a fúró alametszésének kívánt hossza előállíttatott. Ekkor a (132) rész jut működésbe és a (113) marót gyorsan vissza­húzza, mely azután a (133) rés? által mind­addig tartatik, amíg a szán előremenetelét befejezte. A 15. és 16. ábrákból illetve a {131) és (110) lapos részek hosszából lát­ható, hogy a (113) maró korábban hagyja abban működését, mint a (90) maró. Az idő­•különbözetnek olyannak kell lennie, hogy alatta a munkadarab egy fél fordulatot vé­gezhessen. Minthogy ezen időköz a fúró nagyságával változik, oly eszközök vannak alkalmazva, melyek az időpontok viszonyát változtatják, mely időpontokban a horony­maró és az alámetszést végző maró műkö­désen kívül hozatnak. A rajzokon föltünte­tett példánál ezt a célt azáltal érjük el, hogy a (105) és (130) vezérlőrudak közül az egyik a másikhoz képest hosszirányban •eltolható. A (130) rúd úgy van elhelyezve, hogy a (33) szái;on hosszirányú mozgást vé­gezhet; ezen mozgás létesítésére és a (130) rúd rögzítésére egy (130') csavar szolgál, mely a rúd egy lefelé nyúló részében eltol­hatatlanul van ágyazva és a szán végébe van csavarva. Az alámetsző maró visszahúzott helyze­tében az (5) szán visszamozgása alatt a (84') kilincs által tartatik, mely azon hely­zetbe mozgattatik, melyben a (127) emeltyű hosszabb karja fölemelt helyzetében fek­szik, ha a (106) emeltyű hosszabb karja föl van emelve, hogy a (90) marót működésen kívül helyezze. A (84') kilincs, mely célszerűen arra használtatik, hogy az (5) szán visszamoz­gásai alatt mindkét marót működésen kívül helyezze, úgy lesz befolyásolva, hogy a | szerszámok kikapcsoltatnak és azután mű­j ködési helyzetükben visszamozgattatnak, I még pedig egy (114') ütköző által (3. és 4. j ábra), mely a (33) szánon akként van elhe­lyezve, hogy a kilincset a (106) és (127) emeltyűktől kikapcsolja, ha az (5) száü hátramozgásának végéhez közeledik. A 19. és 20. ábra szerint a (90) maró fokozatos visszahúzásának az volna a ha­tása, hogy a hornyok szélessége épúgy mint azok mélysége, csökkentetnék, ha nem vol­nának megfelelő eszközök alkalmazva, me­lyek ezt meggátolják. Ez azáltal történik, hogy a horony maró ide-oda lengő mozgást kap és pedig úgy, hogy a lengés nagysága fokozatosan növekedik, ha a maró a munka­darabtól fokozatosan eltávolittatik. A jelen esetben a maró tengelyirányban kapja lengő mozgását. A (88) szán, melyben a maróten­gely ágyazva van, hosszirányban leng és ezen lengés nagysága következő módon fokozatosan változik. A (84) szán (86) állványa (4. ábra) (135) hasítékkal bír, melybe egy (136) tuskó van illesztve; utóbbi (137) csavarok segélyével a (88) szánnal mereven van összekötve. Ha a (136) tuskó emeltetik vagy sülyesztetik, akkor a marót hordó (88) szán lengésbe jön. A (136) tuskó egy (138) rúd fölvételére át van fúrva (4. és 6. ábra); a (138) rúd (139) vastagítással van ellátva, mely a tuskó

Next

/
Oldalképek
Tartalom