68363. lajstromszámú szabadalom • Rotációs hőerőgép illetve szivattyú

nak. Ebben a pillanatban következik be a gyújtás a 9. gyújtógyertya hatása alatt. Az 5. ábrában a (16) kamra, mely most a (17)-tel jelölt kamrává vált, kiterjedni kezd. Ezen időpontban az elégett gázok munkát adnak le és a dobokat hajtják, minthogy a (17) teret megnövelni iparkodnak, amit csak a dobok rotációjával idézhetnek elő (vagy pedig a dobtengelyek egymás körüli keringésével, föltéve, hogy a dobok a saját tengelyük körüli rotációban ineg vannak akadályozva, amint azt alább ismertetjük). Az 1. ábrában a (17) kamra tovább nagyobbodott, emellett azonban a kibocsátó nyílással még nem jutott közlekedésbe. A 3. ábra szerinti helyzetben a (17) kamra a maximumot érte el és a kibocsáto nyílással összeköttetésbe jutott. A 4. ábrában a (17) kamra a (18)-czal jelölt térré vált, ismét csökkenni kezd és az égéstermékeket a kibocsátó nyíláson át kiszorítani kezdi. Az 5. ábrában a (18) tér még kisebbé vált és az 1. ábra szerinti helyzetben ismét már csak a kibocsátó nyílásból áll, A 3. ábrában ezen (18) tér már teljesen eltűnt úgy, hogy az összes kipuffogó gázok kiszoríttattak. A gép munkaperiodusait az 1. ábrából kiindulva, a (15) kamra képződése és a (7) nyíláson át való bebocsátás kapcsán ismertettük, természetes azonban, hogy a munkakörfolyam a valóságban az 5. ábra szerinti helyzetben kezdődik, amikor is a (19)-czel jelölt kezdeti tér éppen képződni kezd, és a bebocsátó nyílással már közlekedik. Az eddig ismertetett működésből látható, hogy a gép minden fordulata alatt egy töltés beszívása, egy másik töltés komprimálása, egy harmadiknak meggyújtása és expandálása és egy negyedik töltésnek kipuffogása történik. Az 1. ábra alapján látható továbbá, hogy az égési terméknek egy része az (5) gyújtókamrában visszatartatik úgy, hogy az új keverék a (16) kamrában (3. ábra) tisztátlanná válhatnék, sőt esetleg korai gyújtást kaphatna. Ennek elkerülése céljából a külső dob hátsó falában a (20) nyílás (1., 2. és 6. ábrák), továbbá az 5. kamrában a (20a) nyílás van alkalmazva, mely nyílások pillanatnyilag közlekedést létesítenek az (5) kamra és a külső levegő között. A (20) nyílás egyúttal akként van elrendezve, hogy a belső dob tengelye a külső dob falán át kivezethető; ezen nyílásnak kétszer akkorának kell lennie, mint amekkora a két tengely közíjtti távolságai és a belső dob tengelye vastagságának összege. A nyelvek részei akként vannak szerkesztve, hogy azok a kamrákon végig csúsznak és megfordítva; elrendezhetjük azonban azokat akként is, hogy közöttük tényleges érintkezés nem lörténik. Ha a (13) peckekből és a (14) csatornákból álló kapcsoló szerkezetek akként vannak elrendezve, hogy azok a dobokat egymással tökéletesen fázisban tartják, akkor a nyelvek és a kamrák szélei megfelelő ellengörbületükön oly szoros közelségben haladhatnak el, hogy elegendő tömítést észrevehető súrlódás nélkül biztosítanak. A föntiekből kitűnik, hogy a dobok között tényleges vagy viszonylagos kölcsönös elmozgás nem történik, ha csak a belső dob minden pontjának oly tengely körüli keringése megy végbe, mely a dob-tengelyekkel párhuzamosan a másik dob egy megfelelő pontján át halad. Ennek következtében a kopás a két dob között igen egyenletesen van elosztva. Kölcsönös mozgás egyáltalában nincs és ha a tengelyek nyugalomban vannak, s a áobok keringenek, az egyik résznek a másik körüli tényleges keringése nem megy végbe, hanem az egész mozgás két helytálló tengely körüli rotációból áll úgy, hogy az összes részek tökéletesen ki vannak egyensúlyozva. Megjegyzendő továbbá, hogy a dobokba csak levegő szivatik be, míg az égési anyagot külön fecskendezzük be, amint ez nagyobb égési erőgépeknél szokásos. A «rotálás» kifejezést csak azon speciális értelemben használjuk, hogy egy tömeg, mint egész forog egy tengely körül, míg a «keringés» kifejezést oly értelemben használjuk, hogy egy tömeg vagy annak egy része egy másik tömeg vagy az utóbbi egy része körül forog úgy, hogy az egyik tömeg teii-