68363. lajstromszámú szabadalom • Rotációs hőerőgép illetve szivattyú

- 4 -gelye a másik tömeg tengelye körül kering, függetlenül attól, vájjon emellett a két tömegnek rotációja történik-e vagy sem. Ezen kifejezést tehát éppen olyan értelemben használjuk, mint a fö'dnek • a nap körüli keringését. Igen célszerű ugyan, hogy a két dob azonos sebességgel rotáljon, de elérhetjük ugyanazt a működési módot azáltal is, hogy a két dobot a rotációban meggátoljuk és tengelyeiket egymás körül keringeni hagyjuk, éppen úgy, amint egy forgattyúcsap középvonala a forgattyú tengely középvonala körül, ezen utóbbi tengely forgása a'kalmával kering. Ekkor a hajtás a tengelyekről történnék. Helytálló tengelyeknek és keringő doboknak elrendezése azonban célszerűbb, mivel a dobok eleven erejét egyenletes járás elérésére használhatjuk föl és a mozgó részek igen egyenletes kiegyensúlyozását érhetjük el. Nem lényeges, hogy a belső dob kerülete a küldob kerületével teljesen, vagy majdnem teljesen érintkezzék, mert még állandó hézag mellett is oly terek keletkeznének, amelyek folytonosan növekednek és csökkennek. A 7. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a nyelvek és kamrák 90° alatt vannak egymáshoz képest eltolva. A működési mód megegyezik az előbbi esette), csak azzal a különbséggel, hogy az égési és kipuffogási terek nagyobbak, mint a szívó és kompresszió-terek. A 8. ábra szerinti foganatosítási alaknál négy nyelv és négy kamra két gyújtó gyertyával és gyújtókamrával van alkalmazva. A működési mód megegyezik a 7. ábra szerinti foganatosítási alakéval, csakhogy minden kettősen megy végbe úgy, ho»y pl. minden fordulat alatt két explózió következik be. A (9) gyújtógyertyát mágneses készülékkel vagy induktorral köthetjük össze, vagy •belső megszakító készüléket alkalmazhatunk. Használhatunk azonban más gyújtóberendezéseket is, mint pl. hevített tereket, oly anyagokkal, melyek a tjltés meggyújtására elegendő hőmérsékletet fölvenni képesek. Az 1—6. ábrákból látható, hogy a mégnagyobbodott (5) kamra a keveréknek az egyik kamrából a dobok között a másik kamrába való átáramlását teszi lehetővé. Ahelyett azonban, hogy az (5) kamrát az ismertetett módon megnövelnők, a nyelv egyik oldaláról a másik oldalra való átvezetésre szolgáló nyílást pl. hornyot, csatornát vagy más effélét is alkalmazhatunk a külső dob falában. Elrendezhetünk topábbá az (5) kamrához hasonló kamrát a külső dobban és a (2) nyelvhez hasonló nyelvet a belső dobban. Az (5) kamra a keveréket a nyelvnek egyik oldaláról a másik oldalra átbocsátó teret alkotja, fölváltva a (2) nyelv egyik oldalán lévő térrel és azután a másik oldalon lévő térrel közlekedik, emellett azonban meggátolja azt, hogy a gázok az egyik térből, egyeuesen a másik télbe áramoljanak át. Ha az (5) vagy (6) kamra tere egészen kiterjedt, a nyelv a kamra egyik végétől a másik felé mozog, de ami az (5) kamrát illeti, a nyelv azt — a kamra torkolatát kivéve — nem érinti. Nem lényeges, hogy a nyelvek belső végén és a kamrák megfelelő helyein lévő görbületeketa megfelelő dobok középpontjaiból szerkesszük. Különböző görbületeket is alkalmazhatunk, így pl. a nyelven domború, a kamrafalon pedig homorú görbületeket: azonkívül úgy a nyelvek belső falait, mint a. kamrák megfelelő falát sík alakban képezhetjük ki. A 9. ábván látható foganatosítási alaknál három rotáló rész van alkalmazva és pedig a külső (42a) rész a belső (43) és a közbenső (44) rész, mely utóbbi a (45) és (47) nyelveket hordja. A közbenső rész lényegében véve akár egy, akár két oldalfalból állhat, mimellett lényeges csak az, hogy ez a rész a külső és belső részek megfelelő kamráival kapcsolódó nyelveket hordja. Ezen foganatosítási alak működési módja az 1—6. ábrák kapcsán ismertetett gépével megegyezik, azzal a különbséggel, hogy ezen foganatosítási alak még oly szerkezettel bír, mely az 1 — 6. ábrák szerinti gép (20) és (20.i) nyílásait helyettesíti. Amint az ugyanis a 9. ábrán látható, mindegyik (47) nyelv