68353. lajstromszámú szabadalom • Tolattyús módszer belülfekvő csőtolattyúkkal

folyásolja. Minél nagyobb tömegű a henger, annál több meleg halmozódik föl és a kenés nagyobb olajmennyiséget igényel, tehát köny­nyebben adhat okot üzemzavarokra. Ha el­lenben a henger tömege aránylag csekély, úgy a hűtés hatásosabb és kevesebb olajra van szükség és az üzemzavarok is ritkáb­bak, mint egyébként. Acélnak alkalmazása Kniglit-motorok hen­gerei és tolattyúi számára tehát a motor nagyobb fajlagos teljesítményét, az üzem biztosítását és az olajfogyasztás csökkenté­sét idézi elő. Csőtolattyús motoroknál a hengernek acél­ból való készítésén kívül a henger szerke­zete is lényeges részét képezi a talál­mánynak. Igen vékony falak az üzem alkalmából erősen mognyúlhatnak és a henger részei­nek szakszerűtlen összekötése esetén oly feszültségek léphetnek föl, melyek a gép működését kedvezőtlenül befolyásolják és üzemzavarokat is idézhetnek elő. A henger szerkezetének tehát olyannak kell lennie, hogy a henger és a hűtőköpeny közötti kedvezőtlen feszültségek lehetőleg elkerülve legyenek. Mivel a vízköpeny jobban van hűtve, mint a henger köpenye, ez utóbbi erősebben fog nyúlni, mint a hűtőköpeny, miért is a két részt úgy kell elrendezni, hogy egymást ne akadályozzák. A találmány szerint úgy a munkahenger, mint a hengerfödél acélból készíttetnek, és olyként vannak kiképezve és összecsavarva, hogy a födél és a henger közötti összekötte­tés nem egyszersmind összeköttetési helye a hűtőköpenynek. A hűtőköpeny tehát egy önmagában zárt hengert képez és csupán a munkahenger alsó karimáján, ennek kapcsolási toldatán és a födél fölső részén van csekély kerüle­ten a hengerrel összehegesztve. Ilyként tehát úgy a munkahenger, mint a hűtőköpeny axiális és radiális irányban kiterjedhet anélkül, hogy az egyik rész a másikat gátolná. A hűtőköpeny belső részét célszerűen hullámosan képezzük ki. Két, elvileg különböző kivitel áll abban, hogy először a hengert olyként képezzük ki, hogy a födél fölfelé leemelhető és má­sodszor, hogy a födél a hengeren keresztül szereltetik be és ki. Az első kivitel két változata áll abbar, hogy a födél úgy van szerkesztve, bogy a henger köpenyével közvetetlenül csavarta­tik össze és abban, hogy az összecsavarás egy külön csavaranya segélyével történik. Az összeköttetési hely emellett kúpos, vagy egyenes fölület gyanánt lehet kiképezve. Az első változattal szemben a második azon előnnyel bír, hogy a kapcsolási fölü­let összecsiszolható. A második kiviteli alak egyik változata szerint a födelet közvetlenül a hengerre csavarjuk, vagy pedig a másik változata szerint egy külön csavaranyát használunk ezen célra, amidőn is az illeszkedési hely összecsiszolható. A födélnek a hengeren keresztül való beszerelése annyiban előnyös, hogy az explo­ziónyomás tömítőleg hat az összeköttetési helyre. A gyártási előnyök elérésére a henger éa a födél forgástestek gyanánt vannak kiké­pezve és a henger kapcsolótoldatai egy övben rendeztetnek el úgy, hogy a henger egyetlen műveletben esztergályozható készre. A föntiek a hengernek egyenkénti alkal­mazására nézve mérvadók. Több henger egyesítésére az egyes hengerelemeket egy alaplemezbe hegesztjük be és föléjük egy közös hűtőköpenyt helyezünk, mely ép n úgy, mint egyetlen elpmnél, csupán a fenék­lemezen, a kapcsolótoldatokon és a henger­fejen hegesztetik föl centrálisán. A hűtőköpeny emellett a kapesolótolda­tok síkjában kap illeszkedési helyet, mely hegyesszög alatt van összeillesztve úgy, hogy igen engedékeny kapcsolatra teszünk szert. A kapcsolótoldatok körül a hűtő­köpeny kiöblö3Ődésekkel van ellátva úgy, hogy a köpeny ezen helyeken is rugalmas és nem léphetnek föl kedvezőtlen feszült­ségek. A hűtőköpeny ezen kivitele egyes hengerelemeknél is alkalmazható. A hengernek a födéllel való összeköté­sére összecsavarás helyett hegesztést is al­kalmazhatunk, a midőn is a födelet a lien-

Next

/
Oldalképek
Tartalom