68353. lajstromszámú szabadalom • Tolattyús módszer belülfekvő csőtolattyúkkal
gereD keresztül szereljük be ég csiszolt illeszkedőfölülettel látjuk el. Lehetséges végül a födelet és a hengert egy darabból előállítani. Hogy azon kiviteleknél, amelyeknél a hengerre a födél fölülről közvetlenül van fölcsavarva, azt levehessük anélkül, hogy a hűőköpenyt erőszakosan le kellene választani, a hűtőköpenyt osztjuk és tömítő összeköttetéssel látjuk el. A hengerköpeny fölső részén egy centrális pántot rendezhetünk el, mely több oldalpántot hord, amelyek másik végükön kengyelekkel vannak ellátva. A köpeny alsó része egy hornyokkal ellátott gyűrűt hord belül, melynek hornyába illik a köpeny belső része. Az alsó köpenyrész kívül fülekkel van ellátva, melyek fölé nyúlnak a kengyelek, amelyek a fülekre csavarokkal szoríthatók úgy, hogy a köpeny részei tömitően illeszkednek egymáshoz. A köpeny részei továbbá csavarok segélyével erősíthetők össze, amelyekkel a fönt leírt esethez hasonlóan kiképezett illeszkedő részek összehúzhatok. Osztott köpeny esetén a henger födele a köpeny fölső részével együtt forgatható. Az acélhenger még úgy is készíthető, hogy a hengerfej és a munkahenger külön, önmagukban zárt hűtést kapnak és hogy a henger és hengerfej közötti összekötőhelyek nem vízzel hűttetnek, hanem kifelé szabadon fekszenek. A födél hűtőterét emellett egy sajtolt acéldarab, vagy egy összehegesztett illesztett darab födheti el. Hogy ez utóbbi szerkezetnek megfelelő többhengeres csoporlokat képezzünk,azegyes elemeket rugalmas kapcsolórészek útján köthetjük egymással össze, vagy pedig a hengerek fölső és alsó végére hegesztett bilincseket alkalmazhatunk. Továbbá a hengert fölhúzott, vagy fölfeszített pántok útján lehet több hengerből álló csoportokká egyesíteni. A tolattyús motornak acélból való készítésénél a födélnek a hengerrel való összekötése fontos, mert úgy a födél, mint a henger hűtendő és a hűtőköpeny, valamint a hengerköpeny tágulását a föntebb említett okokból nem szabad gátolni. A födél hűtőtere önmagában le is lehet zárva és hasonlóképen a henger hűtőtere is. A hűtővíz keringésére ekkor mindkét rósz összekötő karimái csatornákkal vannak ellátva, amelyek vagy közvetetienül fúrás, vagy beillesztett csövek útján létesíttetnek. A tömítést ezen esetben cziszolt fölülettel és hornyokkal, ill. gyűrűkkel végezhetjük. Emellett a födél fölülről helyeztetik a hengerbe. Egy további kivitelnél, melynél a hűtővíz keringése a henger karimájában lévő csatornákon keresztül megy végbe, abban áll, hogy a födél a hengeren keresztül szereltetik be és egy éles fölső él segélyével, mely a henger karimájának egy hornyán illeszkedik, egy központilag ható kengyel révén való meghúzás által tomíttetik. A víz keringésére szo'gáló csatornák csupán a henger karimájában fekszenek, miáltal elérjük, hogy ezeknek tömítésre nincs szükségük. Végül még azon esetet kell fölemlítenünk, amidőn a födél a. hengeren oldalról fölhelyezhető kengyelek segélyével szorítható meg, melyek egy tárcsa által központosíttatnak. A födél fölcsiszolható és a henger, valamint a födél hűtőterei egymástól el vannak választva. A mellékelt rajzban több foganatosítási alak van föltüntetve. Az 1. ábrabeli foganatosítási alaknál az (a) munkahenger egy darabból van előállítva a (g) kapcsolótoldatokkal, melyek egy keresztmetszetben fekszenek. A (b) hengerfödél acélból áll és forgástest alakjával bír. A födél és henger között a kúpos (c) illeszkedési hely fekszik. A részek a (d) átvetőanyag által szoríttatnak össze. A hűtőköpeny, mely önmagában véve lezárt hengert alkot, a munkahengerrel össze van hegesztve, még pedig a henger talpánál, vagyis (f)-nél, a (g) kapcsolótoldatoknál és a henger födelének közepén, a kis (h) kerület mentén. A 2. ábra szerinti példánál a (b) hengerfödél acélból áll és kívülről közvetetienül