68325. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a haladó vonat- és vasútállomások vagy más helytálló állomások között való telefonálásra

van, lehet ezen huzalt továbbá valamely visszvezetékkel kapcsolni, mely a vágány ellenkező oldaláa lehet elrendezve. Lehet végiil több telefon- és táviróhuzalt a berendezés céljaira fölhasználni, melyek egymással duplex vagy multiplex kapcsolás szerint vannak összekötve. Az úgynevezett erősáramú mikrofon a rendesen használt mikrofonoktól kiváltképen abban különbözik, hogy az erŐBáramú mikrofon különleges berendezésénél fogva nagyobb mennyiségű egyenáramú energiának beszélőárammá való alakítását teszi lehetővé, mint a közönséges mikrofon. Az erősáramú mikrofonok különleges berendezése, melyek, mint nevük is mondja, nagyobb áramerősségek alkalmazását teszik lehetővé, azt célozza, hogy az áramnak a kontaktusanyagra gyakorolt meleghatása kiküszöböltessék. A találmány szerinti berendezésnél a pálya mentén futó egyszerű vezeték és egy erősáramú mikrofon segélyével oly kedvező eredmények érhetők el, melyek a berendezést gyakorlati célokra mindenképen alkalmassá teszik, és melyekhez hasonlók az eddigi ilyenfajta berendezésekkel nem mutathatók föl. A rajzon a találmány szerinti berendezésnek több példaképeni foganatosítási alakja van vázlatosan szemléltetve. Az 1. ábrán (1) a pálya mentén futó telefon- vagy távíróvezetéket vagy egy külön a berendezés céljaira készült vezetéket tüntet föl. E vezeték két végén földelve van, bizonyos esetekben azonban célszerű e vezetéket pl. a (2) és (3) pontok között valamely visszvezetékkel kapcsolni. Az (1) vezetékkel, célszerűen az egyik vasútállomáson, a (4) hallgató kapcsolatos. A haladó vonat egyik kocsijában egy, valamely erősáramú (5) mikrofont, egy (6) lndukciÓ3 tekercset és egy (7) telepet tartalmazó áramkör van elrendezve. A (6) indukeiÓ3 tekercs valamely szigetelt drótnak több menetéből I áll, és célszerűen a kocsi tetején vagy annak oldalfalai körül van elrendezve. A (7) telep az áramkört erősárammal táplálja. Ha az (5) mikrofonba beleszólunk, az áramkörben pulzáló áramok keletkeznek, melyek a (6) indukciós tekercs útján az (1) vezetékben váltakozó áramot indukálnak, melynek segélyével a vasútállomáson elhelyezett (4) hallgatón át a beszédet föl lehet fogni. A 2. ábra oly berendezést szemléltet, melylyel a vasútállomásról a haladó vonatra lehet beszélni. A pályamentén futó (8) vezeték mindkét végén célszerűen földelve van, és egyik, a vasútállomáson fekvő végén az erősáramú (9) mikrofon és az erősáramú (10) telep vannak a vezetékbe bekapcsolva. A" vonat egyik kocsiján a (11) indukciós keret van elrendezve, melylyel egy (12) hallgató sorosan van kapcsolva. A (9) mikrofonba való beszélésnél a [(8) vezetékben keletkező lüktető áramok a vonaton elrendezett (11) indukciós keretben megfelelő váltakozó áramokat hoznak létre, melyek segélyével a beszédet a (12) hallgatón föl lehet fogni. Az 1. ábrán szemléltetett és a beszédnek az állomásra való távolbavitelére szolgáló, valamint a 2. ábrán szemléltetett és a beszédnek az állomásról a haladó vonatra való továbbítására szolgáló elrendezések egyesítéséből a 3. ábrán föltüntetett elrendezéshez jutunk, melynek segélyével a vonatról az állomásra és az állomásról a vonatra lehet beszélni. Az állomáson a (13) vezeték egyik végével egy (14) átkapcsoló áll összeköttetésben, melylyel vagy a (15) hallgatót vagy az erősáramú (16) mikrofont és (17) telepet lehet a (13) vezetékkel kapcsolni. A vonat egyik kocsiján a (18) indukciós keret van elrendezve, melynek áramkörébe valamely (19) kapcsoló segélyével vagy valamely (20) hallgató, vagy egy (21) erősáramú mikrofon és (22) telep kapcsolható. Utóbbinak a rajzon föltüntetett állásánál a vonatról az állomásra lehet beszélni. Ha az állomásról a haladó vonatra akarunk telefonálni, a (14) és (19) kapcsolókat a pontozott vonallal föltüntetett helyzetbe hozzuk, miáltal a (16) mikrofon és (17) telep a (13) vezetékkel jut kapcsolatba, míg a (20) hallgató á (18) indukciós keret áramkörébe kapcsoltatik.