68298. lajstromszámú szabadalom • Telefonrelais
mely nemcsak a hengert, hanem a két golyót is megtölti. Emellett a golyókban tartalmazott levegőt kiszivattyúzzuk, vagy a (115) csap nyitásánál elillanó gőzök a levegőt magukkal ragadják úgy, hogy végül a golyókat csak gőzök töltik ki, mire azokat a (115) csappal elzárjuk. Ez a gőz azonban vegyi szempontból ugyanazon állapotban van, mint a vízben oldott rézszulfát és a gőz az áram behatása alatt fölbomlik, azaz ionokra esik szét. A kation higanyt az áram a negativ elektródához (katódához) vezeti, mely higanyból áll és ezen folyamat által mennyiségében növeltetik. Az anion, a HgO (higanyoxyd) csoport erősebb melegítésnél, az áram behatása alatt újból Hg-(-0-ra bomlik fö', mimellett az oxygén az anódához balad, mely szintén higanyból áll, mely ezen folyamat által, alkalmas hőmérséklet mellett, újból higanyoxyddá oxydáltatik úgy, hogy nem lépnek föl oly termékek, melyek a fölbomlás folyamatát megzavarhatnák. Minthogy a kiválasztott higany gőzalakban a katódához vezettetik, ennek folytán a higanygőz az áram tartóját fogja képezni; a gázúton át kisülés megy végbe és a vonalnak ezen erősbbítőáramra szuperponált áramai következtében a vevőkapcsoló primértekercselésén is hullámáram fog áthaladni. Hogy már most az áram munkája az üvegedényen belül csökkentessék, azaz hogy az elektrolit gyanánt szereplő higanyoxydul ellenállása gyöngíttessék, előnyös a fölbomlást katalizátorok által elősegíteni, melyeket azonban minden egyes esetben a célnak megfelelően kell választani. A kísérletek azt mutatták, hogy a jelen célra különösen előnyösek a ritka földek (cer, thor stb.), melyek a porlasztott higanyoxydulhoz szintén lehetőleg nem állandó oxydok, pl. ceroxyd gyanánt kis menynyiségekben hozzákevertetnek és melyek gőzei a higanyoxydul fölbomlására katalitikusan hatnak. A radioaktív nehéz fémek sói szintén ebben az értelemben hatnak. A két (136, 137) higanyfölület kapacitásának növelésére, a higanyelektródákkal úgy ezeni mint az előző és a későbbiekben leírt foganatosításoknál is egy megfelelő (122) kondenzátor kapcsolható párhuzamosan, esetleg egy szabályozható önindukció közbeiktatása mellett. Az 5. ábra egy némileg egyszerúsbbitett ós bizonyos célokra a folyékony higany használatának elkerülése folytán kényelmesebb foganatosítást mutat. Az elrendezés teljesen hasonló a 4. ábrabelihez. Azonban az üvegedényben higany helyett lemezelektródák vannak elrendezve, melyek körgyűrűalakúan vannak kiképezve és az üvegbe beolvasztott (116, 117) kapcsok által a (118, 119) vezetékeken át a (120, 121) kapcsokkal é3 így a (134, 135) áramvezetékekkel vannak összekötve. Ezek az elektródák pl. foncsorozott cinkbádogból készülhetnek. A két (138, 139) lemezelektródával a (116, 117) kapcsoktól leágaztatott szabályozható (122) kondenzátor van párhuzamosan kapcsolva. Ezen elrendezés működési módja csaknem ugyanaz, mint a 4. ábrabeli elrendezésé. Ha a (.132) kapcsoló segélyével a fűtőáram bekapcsoltatik és a (131) ellenállás segélyével megfelelően szabályoztatik, akkor a (133) fütőspirális hevíttetik és melegét a (112) hengeres rész üvegfalára, valamint annak tartalmára, nevezetesen a porlasztott higanyoxydulra (Hg3 0) és az ebhez kevert katalizátorra viszi át. Ezek az oxydok megfelelő meleg mellett elgőzölögnek, a (138) és (139) kondenzátorelektródák között lévő térbe kerülnek és így azt a közeget képezik, mely az áram behatása alatt fölbomlik. A kationhigany a katódán rakódik le és itt a higanyréteget vastagítja, míg az anion, illetve ennek oxygén ja az anódára csapódik le és az itt lévő higanyréteget, alkalmas hőmérséklet mellett, lassan újból higanyoxyddá oxydálja. A (115') tubus nemcsak az edény megtöltésére, hanem evakuálásnál a tömlő csatlakoztatására is szolgál. Ha az anódánál csaknem az összes higany oxydáltatotf, akkor az áram irányát megfordíthatjuk, hogy az anóda ismét foncsoroztassék. A 6. ábra további teljesen hasonló elrendezést mutat, melynél a golyó falába két
