68298. lajstromszámú szabadalom • Telefonrelais

pálcaalakú (138) és (139) elektróda van beolvasztva, melyek a tartány külső oldalán a (116, 117) kapcsokkal köttetnek össze. Ezek az elektródák nehezen eJgőzöIögtethető és kis mértékben oxydálódó fémekből és fémoxydokból (platina-irridiumból, ozmiumból, wolframból vagy ezek ötvözeteiből magneziából, kalciumoxydból, cirkóniumból stb.) állnak, vagy pedig csak az egyik elektróda készül az említett fémekből, míg a másik tiszta cerből vagy radioaktív anyagból állíttatik elő. A tartány hengeres részén belül pl. szilárd, barna cerhydrogén van elhelyezve, mely melegítés által gázalakú cerhydrogéngőzöket fejleszt. A (133) fütőspirális nemcsak a külső fölületen, hanem beliil is, esetleg egy behelyezett, a szilárd cerhydrogénnel stb. megtöltött, porcéi lánból vagy hasonló anyagból készült edényre lehet beégetve, mely elrendezés természetesen a 4. és 5. ábrabeli kiviteleknél is alkalmazható. Ha már most a (132) kapcsolót zárjuk, akkor az áram a (127) vezetéken át a (12£) fémgyűrűn lévő (126) kapocshoz és a (133) fütőspirálison át a (123) fémgyűrűhöz ós a (125) kapocshoz, ettől a (128) vezetéken és a (131) szabályozóellenálláson át a (130) szorítócsavarhoz áramlik. A fütőspirálist az áram hevíti, ezzel egyidejűleg az üvegtartányt és ennek tartalmát, a szilárd cerhydrogén is hevíti, mely ezáltal gázalakúvá lesz és vegyioldat gyanánt tekintendő. A cerhydrogén ezen oldata, mely a cert és a hydrogént ionalakban tartalmazza, a két (138, 139) elektróda segélyével bevezetett elektromos áram által fölbontatik oly módon, hogy a kationcer a katódáboz (cerelektródáboz), míg ellenben az anionbydrogén az anódához (platina- vagy wolframelektródához) vándorol. Eanek folytán a cerelektróda állandóan friss cerrel vonatik be elektrolitikus úton, míg a status nascendi állapotában lévő hydrogén a wolfram- stb. elektródát redukálja. Min'hogy azonban a wolfram-elektróda már amúgy is csak igen kis mértékben oxydálható, ennek folytán a fölületén lévő kis mennyiségű oxydok a íiascendáló hydrogén által fémes wolframmá redukáltatnak, miért is az anóda állandóan fémes fölületű marad úgy, hogy az áthaladó árammal szemben nem fejt ki ellenállást. Az elektródák között lévő térben elhelyezkedő cer-ionok az elektromos áram áthaladását megkönnyítik úgy, hogy — mint ezt már az 5. ábra kapcsán leírtam — a cergőzök hozzákeverése által minden gázalakú dielektrikum jóvezetővé válik. Azonban a fütőspirális úgy itt, mint az összes többi elrendezéseknél is, elhagyható, ha a szilárd, barna cerhydrogént szénhydrogénben vagy alkoholban, étherben stb. vagy valamely más közegben föloldjuk és az üvegtartány hengeres részébe helyezzük úgy, hogy a levegő elszívása után az üvegtartány már szobahőmérséklet mellett cer- és szénhydrogének keverékével van megtöltve. A 7. ábra oly elrendezést mutat, melynél a gázalakú dielektrikumot egy láng izzó gázai képezik. A két (140) és (141) fémállványzaton a (142) fémgyűrű van elrendezve, melynek belső oldala a (143) toldatot tartja. Ezen toldatra a (144) üveghenger van kürtő gyanánt fölhelyezve. A (142) fémgyűrűn, valamint a (141) állványzaton a derékszög alait meghajlított, a (146) szigetelés segélyével szigetelt (145) fémrúd hatol át, mely egyrészt a (147) kapcsot, másrészt a fémgyűrűben kifeszített, az izzással szemben ellentálló anyagból készült (148) dróthálót tartja. A (140, 141) állványzatok között a (149) híd van elrendezve, melyen a (150) szigetelőcső segélyével szigetelt, egy közönséges Bunsen-lángzóhoz tartozó (151) kürtő hatol át, melynek alsó vége a hasítékokkal ellátott, forgatható, üreges (152) hengert tartja, hogy a léghozzávezetés szabályoztassék, míg alsó zárt (154) vége a táplálótömlő csatlakoztatására való (153) csövet és az áramhozzávezetés részére való (155) kapcsot tartja. A lángzócső fölső végén a kalciumoxydból (krétából stb.) vágott, lyukkal ellátott (156) lángzó van elhelyezve. Az áram a (147) és (155) kapcsoknál vezettetik be és pedig két kapcsolószerkezet primer részein át, mely kapcsolószerkezetek