68298. lajstromszámú szabadalom • Telefonrelais
kondenzátorelektródán át zárva van és ezen áramkörre az erősbbítendő áramok szuperponáltatnak, ennekfolytán az (56) anódától kiinduló fémionok, a közbenső (100) elektródától az alsó (55) kondenzáterelektródához haladva, a második (100, 55) kondenzátornak az erősbbítendő áramok ütemében befolyásolt áramfolyása által szintén befolyásoltattak, miáltal a vevőkészülékben az áramingadozások erősbbíttetnek. A 4., 5. és 6. ábrán föltüntetett kiviteli alakok gázalakú közvetítőközeggel dolgoznak. A 4. ábra értelmében a (110) alaplemezen a (111) talapzat van elrendezve, melyen a hengeres (112) üvegtartány van elhelyezve, mely két oldalt szimmetrikusan alkalmazott (113) és (114) golyóval, valamint egy a becsiszolt (115) csappal elzárható, a kiszivattyúzásra szolgáló (115') tubussal van ellátva. A két (113) és (114) üveggolyó fenekén (136, 137) higany van behelyezve) mely a (116, 117) kapcsok segélyével a (118) és (119) vezetékeken át a (120) és (121) kapcsoktól egy megfelelő feszültségű állandó áramforrással van összekötve. Ebbe az áramkörbe két a 2. é3 3. ábra kapcsán ismertetett kapcsolószerkezet van beiktatva, hogy egyrészt az erősbbítendő áramok a relais áramkörébe szuperponáltassanak és másrészt az erősbbített áramok a tulajdonképeni vevőkészülékhez, pl. távbeszélőhöz vezettessenek. Ezek a kapcsolószerkezetek a 4. ábrán csak vázlatosan jeleztettek. A higanyelektródákkal párhuzamosan a (122) kondenzátor fekszik, kz üvegtartány hengeres része két (123) és (124) fémgyűrűt tart, melyek a (125) ós (126) kapcsokkal vannak ellátva, melyekhez a higanyelektródákkal mellékáramkörbe kapcsolt (127) és (128) vezetékeken át a (131) szabályozóellenállás és a (132) kapcsoló közvetítésével áram vezethető egy telep (129, 130) kapcsaitól. A (123) és (124) fémgyűrűk között vékony fémfüstből (ezüstből vagy hasonlóból) álló csavaralakú (133) tekercselés van az üvegbe beégetve, mely tekercselésen a fűtőáram áthalad, miáltal a tekercselés, ellenállása következtébén, fölhevíttetik ; ez a meleg azután a (112) üveghengernek és az utóbbi tartalmának adatik át. Az erősbbítőáfam a (134, 135) kapcsoknál vezettetik hozzá és egyrészt a (120,, 11Í8) vezetéken és a (116) kapcson át a. (136) higanyelektródához, másrészt a (121r 119) vezetéken és a (117) kapcson át a másik (137) higanyelektródához áramlik.'Ezen árammal párhuzamosan a (129) kapocstor a fűtőáram halad a (132) kapcsolón és a (127) vezetéken át a (124) fémgyűrűn lévő (126) kapocshoz, innét a (133) fütőspiráiison át a másik (123) fémgyűrűhöz és az ezen lévő (125) kapocshoz, valamint a (128) vezetéken és a (131) szabályozóellenálláson át a (130) kapocshoz. A higanyelektródák (116) és (117) kapcsaitól a párhuzamosan kapcsolt (122) kondenzátor vezetékei vannak leágaztatva. Ezen elrendezés működési módja a következő : Ha a (134) és (135) kapcsoknál két kapesoló^zerkezet primértekercsén át állandó* áram kapcsoltatott be, akkor a két (136) és (137) higanyelektróda a (118, 119) vezetékeken és a (116) és (117) kapcsokon át árammal tápláltatik. Minthogy azonban a két (136) és (137) elektróda között lévő közeget levegő, tehát rossz elektromosságvezető képezi, ennek folytán az áram egyelőre nem keringhet. Ha azonban a (132) kapcsoló zárása által a (129) és (130) kapcsoknál egy, a (131) ellenállás által megfelelően szabályozott áramot vezetünk hozzá, akkor ez az áram a (127) vezetéken át a (126) kapocshoz, ettől a (124) fémgyűrűn és a (133) fütőspiráiison át a másik (123) fémgyűrűhöz és a (125) kapocshoz, ettől pedig a (128) vezetéken és a (131) szabályozóellenálláson át a (130) telepkapocshoz áramlik vissza. Ily módon a (133) fütőspirális, ellenállása következtében, az áram által melegíttetik és melegét vezetés által a (112) hengernek és az utóbbi tartalmának átadja. A hengerben egy a meleg által konynyen fölbontható higauyeó, pl. higanyoxydul van elhelyezve. Az utóbbi a hevítésnél gőzzé alakul át éa HgO-f-Hg-ra bomlik föl,
