68218. lajstromszámú szabadalom • Eljárás levegő vagy egyéb gázelegyek szétbontására

— 2 -oxigéndus gőzöknek adja át és az oszlop alsó részén tetszőleges tisztaságú oxigént vonhatunk el. A tisztátalan oxigénnek a belépés helye fölött fölfelé áramló gőzeit a rektifikáló hatás az oszlop fölső részében kondenzálódott részek segítségével messzemenően megszabadítja az oxigéntől úgy, hogy az oszlop fölső végén kilépő gázelegy lényegében a folyékony oxigénnel az oszlopba kerülő argonból és nitrogénből áll és így a földolgozott levegőben foglalt argonnak nagy részét tartalmazza. Lényeges a nyers oxigénnek tiszta oxigénre és főleg argont és nitrogént tartalrjiazó elegyre való szétbontása rektifikálás, vagyis a lefelé folyó folyósított részeknek és fölfelé áramló gázalakú részeknek kölcsönhatása útján, mely utóbbiak az előbbiekkel hőmérséklet és. összetétel tekintetében nem állanak egyensúlyban. Az eljárás foganatosítását az 1. ábrával (kapcsolatban ismertetjük közelebbről. Az oxigéndús elegyet, amelyet ismeretes módon, pl. a 173620, vagy 203814. számú német szabadalmak szerint, állítunk elő, «(A)-nál gázalakú állapotban, vagy egészen vagy részben folyósítva a rektifikáló oszlopba lép. Alul az (M) üstben, amely tiszta folyékony oxigént tartalmaz, meleghozzávezetés, pl. (P, G) fűtőkigyó útján, oxigéngőzöket állítunk elő. Fent az (L) visszafolyású hűtő van elrendezve, amelyet pl. folyékony nitrogénnel hűtünk. A hűtőfolyadék (D)-nél lép be, gőzei pedig (E)-nél távoznak. A visszafolyású hűtőben képződött folyadék az oszlopban a fölemelkedő gőzökkel szemben lefelé folyik, miáltal rektifikáló •hatás megy végbe és pedig úgy, hogy fönt B-nél olyan elegy lép ki, amely csak aránylag kevés oxigént tartalmaz, de nagy részét tartalmazza annak az argonnak és nitrogénnek, amely az oxigéndús eleggyel A-nálaz oszlopba lépett. Alul az (M) üstben a folyékony oxigén összegyűlik és E-nél tetszőleges tisztaságban folyékony vagy gázalakú állapotban távozik. Ha a B-nél távozó argontartalmú gázelegyet még a nitrogéntől is megszabadítani akarjuk, úgy célszerűen a 2. ábra szerint, egy második rektifikáló oszlopot alkalmazunk, amelybe az argontartalmú gázt H-nál vezetjük be. Itt az első helyen ismertetett oszlophoz egészen hasonlóan ez a gázelegy a J-nél távozó, lényegében nitrogénből álló és a K-nál távozó, lényegéhen argonból ,és oxigénből álló gázzá válik szét. ^ Ha oxigéntől mentesített nagyszázalékos argont akarunk előállítani, úgy az első rektifikáló oszlopból B-nél távozó gázelegyet, mielőtt az a második oszlopba lépne be, kémiai úton redukáló anyagokkal, pl. hevített rézzel, hidrogénnel, stb. való kezelés útján, az oxigéntől megszabadíthatjuk. Ha az oxigén eltávolítására redukáló gázt, pl. hidrogént használunk, úgy annak fölöslegét a második oszlopban való rektifikálásnál a nitrogénnel együtt távolítjuk el a gázelegyből. Az 1. és 2. ábrában föltüntetett készüléket olyan módon kapcsolhatjuk olyan berendezéshez, amely oxigénnek vagy nitrogénnek előállítására szolgál légköri levegőből folyósítás és rektifikálás útján, hogy az oxigénilletve nitrogénkészülékben előállított, többékevésbbé tiszta oxigént egészen vagy részben folyósítva, előzetes fölmelegítés nélkül közvetlenül bevezetjük a jelen leírás szerint a további szétbontáshoz szükséges rektifikáló oszlopba. Hasonló módon lehet a 2. ábra szerinti első oszlopból B-nél távozó argontartalmú elegyet további szétbontás végett, előzetes fölmelegítés nélkül, H-nál közvetlenül a második oszlopba bevezetni. Lehet továbbá, mint a 2. ábrán látható, a két rektifikáló oszlop fölső végén végbemenő melegelvonást közös hűtőfürdő segítségével foganatosítani, valamint a két rektifikáló oszlop alsó végének fűtésére is két fútőkigyót egymással akképen összekötni, hogy az egyik a másiknak folytatását alkotja. A 2. ábra szerinti két rektifikáló oszlophoz hűtőfolyadék gyanánt, többé vagy kevésbbé tiszta nitrogént használhatunk, amelyet az eredeti gázelegy szétbontásánál kapunk. Különösen célszerű foganatosítás! ala-