68218. lajstromszámú szabadalom • Eljárás levegő vagy egyéb gázelegyek szétbontására

kot kapunk, ha az imént ismertetett eljá­rást a 203814. vagy 179950. számú német szabadalmi leírásban ismertetett eljárással a következőképen kombináljuk: Mindkét szabadalom szerint tetszőleges tisztaságú gázalakú nitrogéDt olyan túlnyomás alatt kapunk, hogy az az oxigén forrási hőmérsék­leténél folyóssá válik. Ezen nitrogén egy részét az említett túlnyomás alatt az (F, G) fútőkigyóba vezetjük, mikor is folyóssá válik, azután alacsonyabb nyomásra redukáljuk és hűtőfolyadék gyanánt D-nél az (L) vissza­folyású hűtőbe vezetjük. Nitrogén helyett hűtőfolyadék gyanánt az eljárás foganatosításánál kapott oxigént is használhatjuk, amely a rektifikáló oszlopok­ban uralkodó nyomásnál alacsonyabb nyo­máson forr. Levegő helyett bármely más gázelegy használható, amely argont, oxigént, nitro­gént vagy más, nehezen kondenzálható gá­zokat, pl. szénoxidot, tartalmaz. Az eljárás foganatosítása egészen úgy alakul, amint azt levegőre vonatkoztatva föntebb ismer­tettük. Az oxigén helyébe ekkor általános­aágban a magasabb forrponttal biró rész, a nitrogén helyébe pedig az alacsonyabb forrponttal biró rész lép. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás levegő vagy más olyan gázele­gyek szétbontására, amelyek oxigén, nitrogén vagy más nehezen kondenzál­ható gázok mellett argont is tartalmaz­nak, jellemezve azáltal, hogy az eredeti gázelegy folyósítása ós rektifikálása út­ján kapott, oxigénben illetve a magasabb forrpontú alkatrészben dúsított elegyet, amely az alacsonyabb forrpontú alkat­részek maradékai mellett több vagy ke­vesebb argont tartalmaz, gázalakban vagy részben vagy teljesen folyósított állapotban megfelelő helyen egy rekti­fikáló oszlopba vezetjük, amelyben en­nek alsó végén való fűtés és fölső vé­gén való hűtés útján a fölfelé áramló gőzöktől oxigént illetve magasabb forr­pontú alkatrészeket és a lefelé csurgó folyadéktól argont és nitrogént illetve alacsonyabb forrpontú alkatrészeket vo­nunk el. 2. Eljárás nagyszázalékos argon előállítá­sára levegőből vagy argont tartalmazó más gázelegyekből, jellemezve azáltal, hogy az 1. igény szerint előállított, az oxigén illetve a magasabb forrpontú al­katrészek főtömegétől megszabadított ar­gontartalmú elegyet gázalakban vagy részben, vagy egészen folyósított álla­potban egy további rektifikáló oszlopba vezetjük és azt az oszlop alsó végének fűtése és fölső végének hűtése útján dús argontartalmú, nitrogéntől illetve az alacsonyabb forrpontú alkatrészektől lé­nyegileg megszabadított részre és szegény argontartalmú, nitrogénben illetve ala­csonyabb forrpontú alkatrészekben dús részre bontjuk szét. 3. Az 1. és 2. igényben védett eljárás to­vábbi kiképzése nagyszázalékos, oxigén­mentes argon előállítására, jellemezve azáltal, hogy az 1. igény szerint kapott argondús elegyet, mielőtt azt a 2. igény szerinti további szétbontásra szolgáló rektifikáló oszlopba vezetnők, kémiai re­dukáló anyagokkal való kezelés útján oxigéntől megszabadítjuk. 4. Az 1. igényben védett eljárás foganato­sítási módja, jellemezve azáltal, hogy az eredeti elegy rektifikálása útján kapott, oxigénben, illetve magasabb forrpontú alkatrészekben dús elegyet egészen vagy részben folyós állapotban előzetes mele­gítés nélkül közvetlenül vezetjük be az 1. igény szerinti további szétbontáshoz szükséges rektifikáló oszlopba. 5. Az 1. és 2. igényben védett eljárás foga­natosítási módja, jellemezve azáltal, hogy az 1. igény szerint előállított argontar­talmú gázelegyet előzetes melegítés nélkül közvetlenül a 2. igény szerinti rektifikálásának vetjük alá. 6. Az 1. és 2. igényben védett eljárás foga­natosítási módja, jellemezve, azáltal, hogy a melegelvonást mindkét rektifikáló oszlop fölső végén közö3 hűtőfürdőben végezzük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom