68213. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rhodanhydrogensavas methylhexamethylentetraaminnak és ezen bázis más sóinak előállítására

hoz formaldehydnek külön hozzáadagolása egyáltalán nem is szükséges, mert a kivált formaldehyd hat N-methyJálólag. Az N­Formaldehyd -j- ammoniak Sa v ^ Hexamethylentetramin sava^oi a Ha a leírt új foganatosítási módoknál monomethylaminrhodanidot vagyammonium­rhodanidot vagy rhodansavat vagy rhodan­savas hexamethylentetramint használunk, úgy a már a törzsszabadalomban leírt rhodansavas methylhexamethylentetramin keletkezik. Ha egy más savat vagy annak monomethylarain-, ammónium- vagy hexa­methylentetramin-sóját, használjuk úgy egy alkalmas rhodansónak a reakciókeverékhez való utólagos hozzáadagolása által a rhodan­savas methylhexametbylentetramint kris­tályos alakban kiválaszthatjuk. A hexamethylentetraminnek, vagy form­aldehyd és ammoniak keverékének a methylhexamethylentetramin sóiba való föntebb jelzett átalakulása nincs bizonyos savak vagy savanionok jelenlétéhez kötve, hanem minden esetben bekövetkezik, még ha organikus savat, vagy annak mono­m^ylamin-, ammónium- vagy hexamethy­lentetramin-sóját használjuk is A rhodansavas methylhexamethylentetramin előállításánál oly fontos szerepet játszó ezen reakció kö­zelebbi tanulmányozása a methylhexa­methylentetramin eddig ismeretlen sóinak egész sorozatához vezetett, amelyek közül egyesek, mint a már leírt rhodanid, a borát é3 a pikrat hideg vízben meglehetős nehezen oldódnak és a reakciókeverék kihűlésénél kristályos alakban kiválnak. Ezen sók közül másokat, amelyeknek negatív savgyöke formaldehyd jelenlétében való hosszabb fő­zést nem bír el, pld. a bichromat, a ferro­cyanat vagy a perchlorat az igen oldható methylhexamethylentetraminsókhoz vezető reakciókeverékekből, mint formaldehydből, ammoniakból és sósavból vagy kén savból kihűlés után a megfelelő anionok hozzá­adagolása által a vízben nehezen oldható methylhexamethylentetramin sóinak képző­dése legáltalánosabban a következő sémá­ban jut kifejezésre : hexamethylentetramin methylsó. vegyületek gyanánt ugyancsak kristályos alakban választhatunk ki. A methylhexa­methylentetramin legtöbb sója vízben rend­kívül könnyen oldódik és csak igen nehe­zen szigetelhető el közvetlen úton az am­moniak, formaldehyd és sav által képezett reakciókeverékből. Ide tartoznak pl. a nitrát, chlorát, sulfát és az organikus savak sói. Ez esetekben célszerű a föntebb jelzett módon könnyen nyerhető chromsavas methylexamethylentetramintbariumhydroxid segélyével szétbontani, mimellett filtrálás után a Cg Hi a N4 CH3 OH szabad basis oldatát nyerjük, amely vakuumban teljes kiszára­dásig bepárologtatva fehér, könnyeD szét­folyós és szénsavat könnyen fölvevő töme­get hagy hátra. Ezen basis oldatának an­organikus vagy organikus savakkal való neutralizációja és célszerűen vakuumban eszközölt utólagos elpárologtatása után könnyen lehet annak tetszőleges sóit tiszta állapotban nyerni. A szabad basist olykép is nyerhetjük, hogy a hexamethylentetramin­methylchlorid, -bromid, -jodid vagy rhodanid oldatát nedves ezüstoxyddal dige' ráljuk, filtráljuk é3 vakuumban elpárolog­tatjuk. A következőkben a methylhexamethyl­entetramin néhány sóját fogjuk leírni. A borát C6 H1 3 N4 CH3 0H.5HB02 kristályos por, amely hideg vízben meglehetős köny­nyec, alkoholban nehezebben oldódik, éter­ben csaknem oldhatatlan. Vízből rövid, szemölcsalakú csoportokat képező prizmák­ban kristályosodik ki, amelyek 2009 -on fölül lassanként sárgától barnás árnyalatig színe­ződnek, azonban 300°-on még nem olvad­nak. A vizes oldat gyengén alkalikusan reagál. A chromat (C6 H1 2 N4 CHs )2 Cra 07 vízből szép

Next

/
Oldalképek
Tartalom