68184. lajstromszámú szabadalom • Eljárás plasztikus hatású képek előállítására

— 2 -A plasztikus hatású képek előállításában álló találmány első foganatosítási alakja már most abban áll, hogy a stereoszkópkamra segélyével fölvett részképek egyikét diapozitív gyanánt és a másikat fehér, átlátszó negativkép, pl. halványított negatív gyanánt készítjük. Ezt a két képet azután a rétegek pontos födése mellett oly alátétre helyezzük, mely az egyik szem és az ehhez tartozó diapozitív részére fehér alátétet, míg a másik szem és az ehhez tartozó halványított negativ részére fekete alátétet képez-Emellett a halványított negativ a diapozitív fölé fektetendő. Az 1. ábrán (a) jelöli a halványított negativot és (b) a diapozitivot. Ezt a két képet födésbe hozzuk és a találmány értelmében a prizmaszerű (c) lemez (1. ábra) sima oldalára fektetjük; ezen lemez egyes prizmáinak egyik (d) oldalát feketére festjük. A prizmalemezt üvegből, celluloidból vagy hasonló anyagból állíthatjuk elő. Az egyes prizmák szögeit oly módon választjuk, hogy a rendes nézőtávolságban lévő szemlélőnek egyik szeme részére a fekete prizmafölületek teljes reflexió által jelennek meg úgy, hogy ezen szem részére a (c) lemez fekete alátétet képez. Ezen szem (az 1. ábrán a jobb szem) részére tehát csak a halványított negativ kép tűnik elő és pedig pozitív kép gyanánt. Ellenben a diapozitív képet az említett szem nem látja, mert az a szem részére a fekete alátéten tűnik elő. A (c) lemez a másik (bal) szem részére átlátszó. Ennekfolytán a (c) lemez alatt elrendezett fehér (e) alátét a bal szem és az ehhez tartozó (b) diapozitív részére alátét gyanánt szolgál úgy, hogy a diapozitív kép csak a bal szemmel Játható. Ellenben a fehér (e) alátét a halványított negativ képét a bal szem részére láthatatlanná teszi. A leírt eljárás értelmében összetett kép tehát a rendes látótávolságon belül plasztikusan jelenik meg, mert mindegyik szem csak a hozzátartozó részképet láthatja. A (c) lemez prizmaszögeinek azon nagysága, amelynél a rendes látótávolságban lévő szem részére teljes reflexió következik be, Számítás által állapítlintó meg. A leírt eljárást akképen módosíthatjuk, hogy az átlátszó fekete diapozitivképet ós a fehér negativképet egyazon lemezen vagy ugyanazon filmlapon állítjuk elő. A lemezen egy sáv- vagy sakktáblaraszter segélyével az egyik kép sávjait, illetve négyzeteit állítjuk elő és a szabadon maradó hézagokba a másik stereoszkópkép sávjait,ill. négyzeteit visszük be. A pozitivkép részeit átlátszó feketére ós a negativkép részeit átlátszó fehérre készítjük. Ha az ekképen kezelt képet a megadott módon a (c) prizmalemezre helyezzük (1. ábra), akkor az egyik szem a hozzátartozó fekete képet, a másik pedig csupán a fehér képet látja. Habár mindegyik stereoszkópképből csupán részeket (sávokat, illetve négyszögeket vagy pontokat) viszünk föl, a szem ezeket a képrészeeskéket mégis folytonos képpé foglalja össze. Az egyik szem és az ehhez tartozó diapozitív kép részére való fehér alátét, valamint a másik szem és az ehhez tartozó fehér átlátszó kép részére való fekete alátét, mint ezt a 2. ábra mutatja, több raszter alkalmazása által is képezhető. Az alsó (i) raszter (2. ábra) át nem látszó, egymással váltakozó fekete és fehér sávokból áll. Ezen (i) raszteren a (j) raszter fekszik, mely fekete, azonban átlátszó sávokból és ezekkel váltakozó színtelen átlátszó sávokból áll. Az (i. j) raszterek sávjai egymástól térközzel és egymáshoz képest oly módon eltoltan vannak elrendezve, hogy az egyik szem (a 2. ábrán a jobb szem) részére a fekete sávok födik egymást és az (i) raszter fehér sávjai láthatók, míg a másik (bal) szem részére mindkét (i, j) raszter fekete sávjai folytonos fekete sávot képeznek. Közvetlenül a (j) raszter sávjain egy harmadik (k) raszter sávjai fekszenek, mely raszter egymással váltakozó átlátszó fehér sávokból és színtelen átlátszó sávokból áll. Emellett a (k) raszíer átlátszó fehér sávjai a (j) raszter átlátszó fekete sávjait födik. A (k) raszter átlátszó fehér sávjai a (j) raszter raszterlemezére helyezhetők föl. Az (i, j, k) rasztereknek a leírt módon való elrendezése azt eredményezi, hogy a