68184. lajstromszámú szabadalom • Eljárás plasztikus hatású képek előállítására

Bzemlélő egyik (bal) szeme részére folytonos fekete alátétet képezünk, mely az (i, j) raszterek fekete sávjaiból tevődik össze. Ellenben a másik (jobb) szem folytonos fehér alátétet lát, melyet az (i, k) raszterek fehér sávjai képeznek. Az ily módon előállított alátétre azután a (b) diapozitív képet és a negatív, átlátszó fehér (a) képet (halványított negatívot) helyezzük föl a rétegek pontos födése mellett úgy, amint ezt az első eljárás kapcsán leírtuk. A jobb szem tehát csak a (b) diapozitivot látja fehér alátéten, ellenben a bal szem a halványított (a) negatívot a fekete alátéten fekete pozitivkép gyanánt látja. A (c) prizmalemez (1. ábra) vagy a három (i, j, k) raszter (2. ábra) helyett a részképek alátéte gyanánt egyetlen fekete-fehér sávos lemezt is használhatunk. Emellett két részkép különleges módon foganatosítandó. Az eljárás harmadik kiviteli alakja értelmében oly diapozitivot állítunk elő, mely a jobb és bal képnek egymással váltakozó sávjaiból áll. Ez az (f) diapozitív (3. ábra) a jobb részkép (rl, r3, rö) . . . . képsávjait tartalmazza. Az (rl, r3, r5) sávok között a bal kép (12,14,16) sávjai fekszenek. Ekképen tehát a diapozitivben a jobb kép (r2, r4, r6) .... sávjai és a bal kép (11, 13,15) .... sávjai hiányzanak. Hasonló módon készítünk egy második képet, azonban halványított negativ gyanánt, mely a két részképnek a diapozitivből hiányzó (r2, r4) .... és (11, 13) ... . képsávjait tartalmaza. Ezeket á fölosztott és összetett képeket raszter segélyével állítjuk elő. A halványított (g) negatívot (3. ábra) és az (f) diapozitivot ezután a rétegek pontos födése mellett egymásra helyezzük, mimellett a halványított negativ fölül fekszik. Az ekképen foganatosított és egymásfölé helyezett részképek alatt fekete-fehér sávos (h) alátétet (8. ábra) helyezünk el, oly módon, hogy a fekete (s) sávok és a fehér (w) sávok a két (f, g) részkép fényképészeti rétegétől bizonyos távolságban állnak. Ezt a távolságot az (f) diapozitív lemeznek, vagy az (s) és (w) sávokat tartó (h) lemeznek vastagsága szabhatja meg. A szemtengelyek konvergenciája folytéin a jobb szem részére az (f) diapozitív (rl r3, r5) . . . . képsávjai az alátét fehér (w) sávjain át jelennek meg és ezáltal láthatókká válnak. A jobb részkép hiányzó (r2, r4) . . . . képsávjai a (h) alátét fekete (s) sávjain át jelennek meg a jobb szem részére és így ezen szemmel szintén láthatók lesznek. A jobb szem tehát a jobb részképhez tartozó összes (rl, r2, r3, r4, r5) . . . . sávokat látja és ezeket a képsávokat egy képpé foglalja össze. Ellenben a halványított negativ (11, 13, 15) ... . sávjai a (h) alátét fehér (w) sávjain át és az (f) diapozitív (12, 14) ... . sávjai a (h) alátét fekete (s) sávjain át jelennek meg a jobb szem részére. Ily módon tehát a bal részképhez tartozó összes (11, 12, 13, 14, 15) ... . Bávok a jobb szemmel láthatatlanok és ez a szem csak a jobb rsszképet látja. Ugyanez vonatkozik a bal szemre. Ez a szem a bal részkép (11, 13) ... . sávjait a fekete (s) sávokon át és a bal részkép (12, 14) . . . sávjait a fehér (w) sávokon át látja. A bal szem tehát csak a bal képhez tartozó (11,12, 13) ... . sávokat láthatja, míg a jobbrészkép (r4, r2, r3) .... sávjait nem láthatja. Az ezen eljárás szerint, előállított részképeket tehát a nézőtávolságban lévő szemlélő plasztikus képeknek látja. Az (r, 1, s) ós (w) sávok szélessége igen csekély és épúgy, mint az (s, w) sávoknak a két (f, g) részkép fényképészeti rétegétől való távolsága is, az illető kép részére választott nézőtávolságtól függ. A most leírt eljárást oly módon egyszerűsbíthetjük, hogy az (f, g) részképek mindegyike csak az egyik sávjait tartalmazza és a képsávok között üres sávok maradnak. Az (f) kép csak az (rl, r3) .... sávokat a (g) kép pedig csak az (11, 13) .... sávokat tartalmazza, míg az (r2, r4) t

. . . és az (12, 14) ... . sávok hiányzanak. Ha a sávok kellő keskenyek, akkor a szem által' tökéletes képpé foglaltatnak össze. Az eljárás most leíit kiviteli alakjánál a diapozitív és a halványított negativ helyett fölosztott és összetett részképek állíthatók 1 e'" komplementer sziliekben, mimellett az