68125. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus differenciális áttétel

még pedig a föltüntetett foganatosítási alaknál, melynél a betokozott gépek kettős hatású gépek, két-két munkakamrára. A szivattyút képező (A) betokozott gépinek forgó része a (D) hajtó tengelyre van eltolást megengedő módon fölékelve, mely tengely a toknak egyik (E) födelében és a szivattyút képező betokozott gépet elzáró ^J, J') korongokban van ágyazva. A motort képező két (B, B') betokozott gépnek forgó részei a (D) hajtó tengellyel egy vonalban elrendezett és a toknak a másik (C) födelében, valamint a motort képező betokozott gépeket elzáró (J, ő') korongokban ágyazott (F) hajtott tengelyre vannak fölékelve. A {D, E) tengelyeknek egymás felé eső végei a (c) térben foglalnak helyet, melyet két (.!') korong és egy, a (H) betétperselybe beleillesztett (h) gyűrű határol. A tengelyeknek ezen végein a (d, f) kapcsolási felek vannak kiképezve, melyek a (D) hajtó tengelynek eltolásával egymással kapcsolatba hozhatók, amikor is a (D, F) tengelyek egyetlen merev tengelyt képeznek. A (D, Fj tengelyeknek a (C) tokból kinyúló végein a (d', f') egyetemes csuklók vannak fölszerelve, melyek a hajtómű további tengelyével vannak összekötve. A betokozott gépek alatt, ezekhez párhuzamosan (P) szívótér és ez alatt az (N) nyomótér van a tokban kiképezve, melyeket a toknak egyik végén a (p) összekötő csatorna köt össze egymással. Ezt az összekötő csatornát az (M) fojtószelep nyitja és zárja, mely a szívó és a nyomótérben uralkodó nyomásokat kiegyenlíti, ha ezeknek különbsége a megengedhető értéken túlmegy. A szívó-és a nyomótérnek két oldalán, a (D, F) tengelyekkel párhuzamosan, a (K, L) vezértolattyúk (3. ábra) vannak ágyazva, melyek közül a (K) tolattyú a szabályozó tolattyú, mely, mivel a motort két betokozott gép képezi, kétrészűen van kiképezve; ezen tolattyú, részei beállításának megfelelően, a motort képező egyik vagy másik vagy mindkét (B, B') betokozott gépet (1. ábra) a szivattyút képező (A) betokozott géppel köti össze; az (L) tolattyú (3. ábra) az átkormányzó tolattyú és a folyadéknak áramlási irányát a kívánt forgási iránynak megfelelően szabja meg. A (P, N) szívó, ill. nyomóterek a (K, L) vezértolattyúk mögött egyrészt a szivattyúnak és a motornak munkakamráival, másrészt a (H) betétpersely és a (C) toknak bordái által képezett csatornákkal közlekednek. Ezen csatornáknak elrendezése és helyzete legkönnyebben a hajtó folyadék útjának követésével ismerhető föl, amikor is föltételezzük, hogy a szivattyú és a mótor a rajzban föltüntetett nyíl irányában forog. A szivattyút képező (A) gép- (2. ábra) a hajtó folyadékot a (P) szívótérből a (Q,) csatornán át a baloldali (R) munkakamrába szívja be, melyből azt az (a) lapátok az (8) kerülő vezetéken át az (N) nyomótérbe nyomják. A hajtó folyadéknak ezt a részét a szivattyúnak egyik munkakamrája szállítja, míg a folyadéknak másik része a (Q) csatornából oldalt kiágazó (Q') kerülő csatornán (1. -ábra) át a szivattyúnak jobboldali (R') munkakamrájába (2. ábra) és innen a (h') nyíláson át ugyancsak az (S) kerülő vezetékbe és az (N) nyomótérbe áramlik. Hasonló módon vannak a motort képező (B, B') betokozott gépek is (1. ábra) a (P, N) szívó, illetve nyomótérrel összekötve. A (K, L) tolattyúknak föltüntetett állásánál (3. ábra) ugyanis a hajtó folyadéknak egy része a (T) kerülő vezetéken át a (B) betokozott gépnek jobboldali (O') munkakamrájába áramlik és ebben munkát végez, azután a (t) csatornán és a nyitott (K) tolatytyún át a (P) szívótérbe folyik vissza. A hajtó folyadéknak egy másik része a nyomótérből a (h") nyíláson át közvetlenül a (B) betokozott gépnek baloldali (0) munkaterébe áramlik, itt munkát végez és a (t). csatornába oldalt betorkolló (T') kerülő vezetéken át folyik vissza a (T) szívócsatornába. Hasonló módon vannak a szivattyút képező másik (Bl) betokozott géphez (1. ábra) tartozó csatornák is vezetve. A (K, L) vezértolattyúk állásának megfelelően (3. ábra) a motort képező (B, B') betokozott gépek (1. ábra) közül az egyik vagy a másik vagy mindkettő össze van