68109. lajstromszámú szabadalom • Membrános gáztávgyújtó

3. ábrán a nyomáshullám behatása után, a kezdeti nyomás újrabeálltánál fölvett helyzet látható. A bütykös kapcsolókerék egy osztással tovább forgott. A 4., 5., 6. és 7. ábrán a membránnak és a bütykös kapcsolókeréknek, illetve a kapcsolórendszer emelőrudazatának és a szelepének helyzetei nem ilormális, tehát véletlen hullámok esetén vannak föltüntetve. A 8. ábrán a kapcsolómű oly metszete látható mely a kapcsolórendszer lökethatárolását, a bütykös kapcsolókerék ágyazását és az egész rendszer egyenesben való vezetését mutatja. A 9. ábrán a 8. ábrához tartozó fölülnézet van föltüntetve. Az (a) tokban van elrendezve a (b) membrán, melyet a nyomáshullám közvetlenül befolyásol és mely mozgását a (d) pecek útján, mely a membránon nyugszik és a tok födelének (c) vezetékében mozog, a (g, h) bütykös és kapcsolókerék (e) ágyazására viszi át. Ezáltal elérjük, hogy a bütykös és kapcsolókerékrendszer ugyanoly értelemben mozog, mint a membrán, azaz a nyomáshullám emelkedésének és esésének megfelelően a membránnal együtt emelkedik és sülyed. Ez a mozgás normális nyomáshullámok esetén a (g, h) bütykös kapcsolókerék elforgatását és az (1) kapcsolóemelő közvetítésével az (m) záróelem működtetését vonja maga után. Az (f) tengely, melynek forgáspontja az (e) csapágytömbben van, a forgatható (g, h) bütykös kapcsolókereket tartja. A tok födelén az (i) támaszték van elrendezve, mely a (g) kapcsolókerék emelkedésénél a kerékmentén végigcsúszik és amint a löket egy fogosztás értékét elérte, a következő fogközbe becsappan és a rendszernek a nyomáshullám megszűnte után való visszasülyedésénél ezen foghoz támaszkodva a kapcsolókereket, valamint a vele összekötött bütykös kereket elforgatja. A (k) zárókilincs (mely csak az 1. ábrán van berajzolva) a nem kívánt értelemben való forgást megakadályozza. Ha tehát a nyomáshullám a bütykös kapcsolókerékrendszert a membrán útján fölemeli, a kapcsolókerék (bőséges) foghosszának megfelelő emelésre van szükség, hogy a rendszer át- és továbbkapcsolása (a lesülyedésnél) eléressék. A bütykös kapcsolókerék által a bütykös kapcsolókerékrendszer lefelémozgásánál végzett elforgásnak az (m) záróelemre való átvitele a sajátos módon meggörbített (l) kétkarú emelő által történik, mely a tokfödélhez erősített (q) csapágyban mozoghat. Ezen emelő egyik karja az (m) szelepet közvetlenül befolyásolja, ami által az (m) szelep mozgása folytán a (föl nem tüntetett) lángzóhoz vezető (o) csatornában a a gázáram útja vagy elzáratik vagy szabaddá tétetik, föltéve, hogy a továbbkapcsolást normális nyomáshullámok hozzák létre. Ha azonban a membránt és ennek közvetítésével a kapcsolórendszert véleletlen hullámok befolyásolják, de C3ak annyira, hogy az (i) kilincs nem csappan be, akkor az (1) emelő végének oly görbítése, hogy ez az emelővég a (h) bütykös kerék fogközeibe szabadon benyúlik, biztonságot nyújt az iránt, hogy az (1) emelő vége a membrán, valamint a bütykös kapcsolókerékrendszer fölfelé- és lefelémozgásánál a bütykös kerék fogai által nem befolyásoltatik és nem érintetik. A szelep sem a kezdeti nyomásnál (3, ábra), sem a legmagasabb véletlen hullámnál (4. és 5. ábra) nem befolyásoltatik és zárva marad. Ha azonban a véletlen hullámok égés köz> ben lépnek föl, akkor az emelő görbített része a bütykös kerék fogának oldalfölületéhez támaszkodik és az (m) szelep az egész rendszer (fölfelé vagy lefelé irányuló) mozgásától függetlenül a gáznak a lángzóhoz való áramlását sohasem zárhatja el (dacára hogy a rendszer mozgását szükségképen követi), minthogy a bütyökfogak magassága legalább mégegyszer akkora, mint a rend-szernek véletlen hullámok esetén való legnagyobb löketmagassága és ennek folytán ily hullámoknál még mindig elegendő nagyságú szelepnyílás marad meg, hogy a gáz a lángzóhoz hozzávezettessék. Azon föladat megoldása, hogy ilyen kapcsolórendszereknél, melyek bütykös kereke nem magától forog, hanem először föl kell, hogy emelkedjék, véletlen hullámok bizto-