68046. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés forgómezőjű indukciógépek szabályozására
synchron elektromótorikus erőt a mágnesező áramtól függésben ábrázolja, a két (En) és (Jv.) érték között tehát egy második összefüggést nyújt, amely a 6. számú képlettel egyetemben az öngerjesztés mértékének megállapításai a szolgál. A (>. ábrán az (I) görbe jelenti azt a mágneses karakterisztikát, araelvet számítással állapíthatunk meg, vagy a kész gépen synehron frekvenciájú forgó árammal vehetünk föl; az ábrába be van rajzolva továbbá a 6 számú képlet alapján m ellenállásnak III} vonala is. amelynek hajlásszögét a r 1 + ü2 sin x ü képlet adja meg. A gép a mezőnek és a mágnesező áramnak csak ama értékeivel dolgozhat, amelyek a két vonal egymást metsző pontjának megfelelnek. Egy öngerjesztésű forgó mezőjű gép tehát — épp úgy, mint egy közönséges egyenáramú gép — csak karakterisztikája görbült részen dolgozik stabil; mezőjét és feszültségét nagyon kényelmes módon, pl. a kefék elforgatásával, vagy más módon állandóan szabályozhatjuk. Állítsuk be pl. az áttételi viszonyt (I)-re, amidőn a stator- és rotor periódusszáma — mindkettő egyaránt — az előadottak szerint a synehron periódusszám felével egyenlő, ebben az esetben a fázisszög növelésével a B. ábrában az ellenállás (Ili vonalának hajlásszöge kisebb lesz s ezáltal a feszültség növekedni fog. Az egyáltalán elérhető maximális feszültség 90 elektromos foknyi eltolásnál következnék be. csakhogy ekkor a gép a nagyon erős mágnesező áramok végett eléghetne. Másrészt ha az % fázisszöget csökkentjük, ebben az esetben a metszőpont a karakterisztikán (munkapontnak is nevezhetjük) az áramnak és a feszültségnek mindinkább kisebb értékei felé tolódik el és a karakterisztikának egyenes részéhez érkezett, úgy a gép labilis lesz és a legkisebb zavaró behatásnál elveszti mezőjét. Az áttételnek más periódusszámra való beállításánál a gép persze egészen hasonló .módon viselkedik. Ha most, — mint előbb leírtuk, — az (ü) áttételi viszonynak megváltoztatásával a váltakozóáram frekvenciáját szabályozzuk, úgy ezzel egyszersmiut az ellenállás vona- 1 mák hajlása is megváltozik úgy, hogy a mező és a synehron elektromótorikus erő nem maradnak állandó értéken. De a szabályozható frekvenciájú váltakozó áram használatának szinte valamennyi esetében így pl. indukciós motorok hajtásánál óhajtandó, hogy a fejlesztett áram feszültsége és frekvenciája egymással egészen vagy legalábl megközelítően arányosan változzék, amely föltétel állandó szinkron feszültséggel .aló munkát követel meg. Ezt a követelményt betarthatjuk, ha az áttétellel egyidejűleg a kefeszöget úgy s'abáhűzzük, hogy az ellenállás vonalának hajlásszöge állandó maradjon. Ekkor a két görbe metsző pontja megmarad úgy. hogy a gép szinkron feszültsége, tehát mezője sem változik. Kollektorgenerátorokuak más magában véve ismert kapcsolásában, pl. a rotornak a sztátor egy kompenzációs tekercsűével való összekötése esetében célszerű lehet változtatható főmezöve!, tehát karakterisztikával dolgozni, mivel ekkor a főmezut a belső frekvenciával többnyire körülijeiül arányosan akarjuk megváltoztatni. Ekkor az ellenállásvonal és a karakterisztika hajlásának viszonyát tartjuk csak állandó érteken, az utóbbinak egyenes vagy görbe részén belül. Bizonyos esetekben óhajtandó, hogy a mágneses karakterisztikának csupán egyenes részén dolgozzunk változtatható pontokon, amidőn a gépet persze más külső eszközökkel kell stabilizálni. Az áttételnek és a fázisszögnek egymástól függésben való szabályozása minden egyes esetben bizonyos törvény szerint megy végbe. A generátorban konstans mezőerősség gél a gépet úgy kell szabályozni, hogy a / és a 6. képleteknek megfelelően az ü . J«r sin y.— = Q 8. 1 + ü2 ' En érték, amely valamely tekercsben egyúttal a gerjesztő áram relatív ohmikus feszültségesésének mértéke, változatlan maradjon-
