68046. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés forgómezőjű indukciógépek szabályozására

Polárkoordinátákban ez az egyenlet kört ábrázol az (üi rádiusvektorral és az « pólusszöggel. H.i tehát a sztátor és rótoraramkörök közötti feszültség áttételt oly vektor gyanánt fogjuk föl, amelynek (ii) hossza és a z fázisszöge van. ebben az esetben a 8. számú képlet a vektor végpontjainak geometriai helyét egy kör kerületen adja meg, amely körnek alkotói csakis az ohmikus veszteségektől függnek.

SUüai-! : i\ — 4 ' 1 1

v (o„r

ko/’‘ppontjá:!uk koordináta rendszer t)

11uS11jo111j;ttói való tavolsáaa pedig

a kör a 7. ábrabeli rajzban p!. túlzott Hu',, ohmikus v‘*s-<teséuT.*-k megfelelően van szerkesztve. Egyúttal ebi ¡ól az ábrái «ól fciiiönhi>7') kürív-pontokon a törne mező idevaló ■'fb.-.-v-'^év.ek a ir.'jíu;' s*'S- séaéhez való aranya tiuuk ki. ; > i j ’ * * i \ "-ejie-si ■' az oiinui\US t■‘szii11sr:;i' s■. s nvatf kis ei:e;vssf'l a. o. • •gyenlot urán igazodik. Az abselssák tengelye felé eső áítéri-li értékek pozitiveknek, az alájuk esők neu-atíveknek tekintendők.

Ké.'Z gépeknél, e l.ür. nullpomtávolságához viszonyítva. - <ekkalta nagyobb lesz. mini ami nő nair\ na le a rajzon a szendéltet!!e‘n-é_; \é>-1r lö:tiiu11• t!iik, meit a magúé •• ■/’> aramtól eredő ohmikus fesziiltségvesv.ies *g az (’¡¿ész szinkronfeszültségnr-k oak egy kis részét teszi ki. A nagysága a mágnesező áramok energiaveszteségének ívciprok méitéke. Látni való. hogy a váltakozó áram frekvenciája öngerjesztésnél most már nem kizárólagosan az áttételtől, hanem kis mértékben a fázisszögtől is függ. A frekvenciát, kivált a legnagyobb vagy a legkisebb áttétel közelében,-amelyet az öngerjesztésnél nem szabad közel végtelen nagy, vagy nulla értékre megszabnunk, a

7. ábra szerint tetemesen befolyásolja és szabályozza, a fázisszög. Egy valóságos (nem elméleti) gépnél szóval, nemcsak öugerjesztésének ereje, hanem belső frekvenciájának nagysága is mindig az áttétel nagyságától és fázisától függ.

E tény különben az üzem szempontjából

a jelen találmánynál gyakorlatilag mellékes körülménynek tekinthető; t. i. az áttételnek nagyságát és fázisát a generátor stabilitásának föntartása céljából amúgy is egyszerre szabályozzuk. Konstans mező és állandóan egyenlő stabilitás betartása végett pl. a 7. ábrabeli körön vagy a 8. ábra módjára keli szabályozni. A köralakú szabályozástól való kis eltérés, amely a szabályozó készülékek vagy effélék természetéből folyik, persze nem jelent még semmi különbséget. Ha a generátorban erősebb vagy gyöngébb mezőt akarunk kapni, csak egy kisebb ’vagy nagyobb szabályozó körre kell áttérnünk, amelynek ohmikus vesztesége a karakterisztika illető munkapontjához tartozó mágnesező áramnak megfelel. Az egyáltalán elérhető legerősebb mezőt akkor kapjuk, iui a kör sugarát nullára csökkentjük; ebben az ellenállás vonalának í:; hajlásszöge a gép összes ohmikus ellená'lá^ának felel meg, tehát igen kic-l lesz. az áttétel értékének pedig (lenek, és a fázisnál: Dn'-nak kell lennie.

í'resjárásnál a generátor tizemére a sztator- és rotor.-zóréöások értéke hatástalan. Az eddigele használt gépekkel ellentétben a szóródás a feszültséget az oíoktromótorikus erőkké! szemben növeli, ami a túlterivles méri-'kére való tekintettel előnyös. Az általános működés és szabályozás mód jáia vértül szinten semmi hatása sincs annak a körülménynek, vájjon a, >ztátor- és a uh érellenállások egymástól különböznek-e vagy sem; ezáltal csak a szabályozó kör nagysága és helyzete tolódik kissé el.

Ha a ig) öngerjesztésű kollektoros generátor külső áramkörbe dolgozik, amely főkép mágnesező ¡iramot vesz föl, pl. a 8. ábrában egy meg nem terhelt (m) forgoáramú motorba, ebben az esetben a stabilis Öngerjesztés általános föltételei nem változnak, más mágnesezési karakterisztikát kell alapul venni. Az áramok vektordiagrammját ezen eset számára a 9. ábra tünteti föl. A generátor mágnesező áramát ismét a sztátor- és a rótoráram összege szolgáltatja, csakhogy a (J2) rótoráram most az áttételi viszonyában megváltoztatott és a fázisszöggel eltolt (J'i) áram gyanánt adódik kis.