68026. lajstromszámú szabadalom • Gyűrűalakú tömlőkészítmény

Megcielent li>lö. évi szeptember hó 11-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI MŰ HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 68026. szám. XIV/b. OSZTÁLY. Gyűrűalakú tömlőkészítmény. SUBERS LAWRENCE ALONZO MAGÁNZÓ CLEVELANDBAN. A bejelentés napja 1914 november hó 28-ika. A találmány tárgya oly szalagok javítá­sára vonatkozik, melyek szög alatt rétege­sen fekvő rostos elemekből vagy effélékből állnak és eredetileg tömlőalakban állíttat­tak elő, ezután pedig, hogy szegélyléceket kapjanak, összenyomattak. Az ilynemű sza­lagoknál a rostos elemek tömlőalakban van­nak föltekercselve és egymást meghatáro­zott szög alatt keresztezik. Ez a szög a sza­lag előállítása közben változtatható, hogy ezáltal azon készítmények, melynek a sza­lag egy részét képezi, utólagos nyúthatósá­gát meghatározhassuk. Ily módon a készít­mény összes részeinek lényegében egyen­letes nyújthatóságát érhetjük el és az ösz­szes rétegek együttes szilárdsága kihasz­nálható. A találmány tárgyának újdonsága abban áll, hogy a bizonyos szélességű szalag sza­bályos közökben váltakozva keskenyebb és szélesebb részekkel van ellátva. Az ilyen szalag különösen alkalmas oly tömlőalakú készítménybe való bevitelre, mely mint pl. valamely abroncs köpenye gyűrűalakban van meghajlítva. Az ilyen készítményben a sza­lag szélesebb részei úgy vannak elhelyezve, hogy a szalagnak gyűrűalakú magra vagy tövisre való folytonos föltekercselésénél a szélesebb részek mindig a külső kerületre, vagyis a köpeny futófölületére kerülnek,, míg a keskenyebb helyek belül, vagyis a ke­réktalpnál fekszenek. A szalag többi része mindkét irányban a legkeskenyebb hely felé keskenyedik úgy, hogy a szalagnak a magra való föl tekercs élésénél a szomszédos szalagok szélei szorosan egymás mellett fekszenek úgy, hogy folytonos készítmény létesül. A készítményt ezután a magról le­vesszük, alakja lényegében a kész abroncs alakjának felel meg anélkül, hogy az abroncs külső fölületén nyílások maradnának meg. A találmány továbbá abban áll, hogy az ilyen szalagot a magra úgy tekercseljük föl, hogy a rostos elemek egymást a szalag legkeskenyebb helyén bizonyos szög alatt keresztezik és ez a kereszteződési szög a szalag szélesebb helyei felé növekszik, az­után pedig ismét csökken. A legszélesebb helyek a szalagon szabályos távolságban ismétlődnek, s a legkeskenyebb helyekkel váltakozva, utóbbiak között a középen fek­szenek. A mellékelt rajz a találmány tárgyának kiviteli alakjait mutatja. Az 1. ábra a szabályos közökben váltakozó kiszélesített és keskenyített helyekkel ellá­tott szalag fölülnézete; a 2. ábra a szélesebb helyek egyikének na-

Next

/
Oldalképek
Tartalom