68026. lajstromszámú szabadalom • Gyűrűalakú tömlőkészítmény

gyobb léptékben; ugyanezen ábra a kereszteződési szögnek a keskenyebb helyektől a szélesebbek felé való változását mutatja; a 3. ábra még nagyobb léptékben mutatja az ily szalag keresztmetszetét, melybe a szilárd gummiból való sáv van bevezetve; a 4. ábra az ilyen szalagokból készült tömlőszerű készítmény távlati képe; ezen készítményben a szalagok legszélesebb részei az abroncs külső oldalán fekszenek, míg a legkeskenyebb vagy rendes szélességű szalagrészek a gyűrű belső kerületén vannak elhelyezve; az 5. ábra ugyancsak távlati képben futóabroncsnak ily készítményből való előállítását mutatja; végül a 6. ábra ezen abroncs keresztmetszete. A folytonos (A) szalag párhuzamos rostos elemek egy sorából van előállítva. Ez a szalag úgy van elhelyezve, hogy a keskenyebb (B) helyen má3 szalagokat bizonyos szög -alatt keresztez. Ezen keskenyebb (B) hetyek szabályos közökben ismétlődnek. Két-két ily hely távolsága azon szalaghosszból adódik, •mely az abroncsnak egyszeri körülzárására szükséges, föltételezve azt, hogy a szalagnak az abroncs vagy a tömlőszerű készítmény körül való fektetése nem sugárirányú síkban, hanem a 4. ábra szerint spirálisalakban történik. A keskenyebb (B) helyek között szélesebb {C) helyek 'fekszenek, melyek szintén szabályos közökben ismétlődnek és melyeken a rostos elemek hajlásszöge növelve van, míg ezen helyektől kezdve a keskenyebb helyekig ismét csökken. A rostos elemek szöghelyzetének ezen fokozatos változása folytán egyúttal a legszélesebb helyektől a legkeskenyebbig fokozatos átmenetet is •érünk el. Ezen elrendezés lehetővé teszi, hogy a szalag szélesebb helyei segélyével az abroncs külső vagy futófölületét, melynek területe a keréktalppal szomszédos fölületnél nagyobb, teljesen beboríthassuk. Ezenkívül párhuzamos szalagoknak egymással szomszédos széleit ú^y alakíthatjuk, hogy a futófölülettől -egészen a keréktalpnál fekvő részig egymással érintkeznek és folytonos készítményt adnak. A különböző szalagelemek és maguk a szalagok is tetszőleges módon egyrciáshoz ragaszthatók, vagy rostos anyag útján egyesíthetők; a 3. ábrán példaképen a szalagban szilárd gumiból álló sáv van elrendezve. A 4. ábrán a (D)-nél egy hasíték vége van föltüntetve, annak ábrázolására, hogy a készítmény a keréktalpoldalon fölmetszhető, ami által különösen könnyen alkalmazható dudorok által fogvatartott vagy sima abroncsokhoz. A készítmény azonban a keréktalpoldal fölhasítása nélkül is használható, pld. légabroncs belső tömlője vagy efféle gyanánt. Az 5. és 6. ábrán föltüntetett abroncsnál a futóköpeny több ilyen készítményt tartalmaz; a készítménynek az abroncsba való bevitele a leírt előállítási mód folytán az abroncs alakjának eltorzítása nélkül végezhető. Az ilyen szalag előállítására szolgáló berendezés úgy van kiképezve, hogy a szalagon fölváltva széles és keskeny helyek keletkeznek, mimellett a széles helyekről a keskenyekre és fordítva, az átmenet fokozatosan történik. A szélesebb s keskenyebb helyek távolságát az az alak határozza meg, amelyben a szalag a tömlőszerű készítménybe való bevitelnél tekercselendő, amikor is a szalag szélesebb részei mindig a gyűrűalakú tövis külső kerületi vonalán térnek vissza. A készítményt először gyűrűalakú tömlő alakjában állítjuk elő s ha azután fútóköpenybe akarjuk bevinni, akkor a keréktalpoldalon fölhasítjuk és az ily módon képezett sáv széleit az 5. és 6. ábrán látható módon az ismert dudoralakba hajlítjuk. Ezen ábrákon (E)-nél több ilyen réteg van föltüníeíve, melyek szélei (H)-nál az (B1

) dudorok köré vannak hajlítva. A köpeny futó.fölülete a tetszőleges vastagságú (G) gumiréteg által erősbíthető. Az abroncs vulkánizálás után egységes homogén készítményt alkot, melyben a szalagok kölcsönös helyzete nem szenvedett változást, melyben tehát, minthogy a részek