67529. lajstromszámú szabadalom • Irányzókészülék légi járművek (főleg röpülőgépek) lövedékdobó berendezéseihez

— 3 -középső hossztengelye a (J) irányzórúd •körív szerint meggörbített részének görbületi tengelyét derékszög alatt keresztezi. A (J) irányzórúd e részén végül egy (i5) szögbeosztás van elrendezve, mely a dobási szög, azaz azon szög meghatározására szolgál, melyet az irányzóvonal említett főiránya a (h2) rúd tengelyével kell, hogy bezárjon, hogy valamely, a szél behatása alól elvonva képzelt lövedék, mely egy bizonyos meghatározott tereppontnak az irányzóvonal főirányán való áthaladása pillanatában ledobatik, e pontot találja. Az (i5) beosztás leolvasására egy, a (H) szelencén elrendezett <k4) leolvasójel szolgál. A 9. ábrán föltüntetett vázlatos alaprajznál föltételeztük, hogy a (J) irányzórúd, (2a, g2, ii) hajtómű segélyével, a dobási szögnek megfelelően be van állítva úgy, hogy az irányzóvonal ferdén lefelé és előre mutat és az (i2) irányzó körlemez ennek megfelelően lejtős helyzettel bír. Az (o) pont az (al) csap tengelyének vetületét, a (q) pont az (i3) célgömb által meghatározott •mellső irányzó pont vetületét és az (r) pont az (nl) bevágás által meghatározott hátulsó irányzó pont vetületét jelzi, ha az (nl) bevágás, amint az pl. a 2. és 8. ábrákon látható, az (i2) irányzó körlemez görböleti tengelyébe van beállítva. Ha a légi jármű oldalszél behatása alatt mozog, a haladási iránynak a jármű hossztengelyének irányától tudvalevőleg a szélirány oldala felé bizonyos szöggel el kell térnie. Ha (o—a)-val a jármű hossztengelyének irányába eső saját sebességet és (a—b)-vel a (w) szélsebességet jelöljük, akkor az (o—b) vonal tudvalevőleg a haladási sebességet jelképezi, melyet nevezzünk (v)-nek. Továbbá: az (o—a—b) háromszögben a (b—o—a)-szög egyenlő azon S-szöggel, mellyel a haladási irány a jármű hossztengelyétől eltér. Képzeljük most az irányzókészülélíet a 2. ábrán föltüntetett középhelyzetéből azáltal, hogy a (cl) fogantyúkerék forgatásával a (B) süveget az (al) csap körül elforgatjuk, annyira oldalra forgatva, hogy az irányzó vonal főirányának -q—r vetülete a haladási irányba essék, akkor ama szögnek, mellyel a (B) süveg el van forgatva, S-val egyenlőnek és így a (C2) dob forgási szögének a 8-val arányosnak kell lennie. Az o—a—b háromszögből következik, hogy a szélsebesség (w) nagysága, ha az o—a saját sebesség, amit itt föltételezünk, állandó, csak a (v) és a 8-értékek függvénye úgy, hogy ha a S-szög, mely az irányzókészüléknek a haladási irányba való beállításával meg van határozva és a (v) érték, mely pl. ismert módon, egy hirtelen megállítható óra segélyével meghatározható, adva vannak, a (w) érték is meg van határozva. Ugyanez áll a (3-szögről is, melyet a szélsebesség a haladási f iránnyal képez. Állapodjunk meg abban, hogy a (3-szöget azon szöggel mérjük, mellyel az a—b háromszögoldalt a (b) háromszögcsúcspont körül az óramutató mozgásának irányában el kell forgatni, hogy azt az o—b háromszögoldal irányába hozzuk; ekkor kiadódik, hogy p-szög azon (a 9. ábrán .fölvett) esetben, ha a haladási irány a jármű hossztengelyének irányától bal felé tér el, az o—b—a szöggel és az ellenkező esetben ezen szög kiegészítő szögével mérhető. A (C2) dobköpeny fölületének az 5. ábrán föltüntetett síkba fejtésénél föltettük, hogy a (C2) dob egy olyan alkotó mentén van fölhasítva, mely azon (c5) alkotóval diametrálisan szemközt fekszik, melyre az (el) leolvasójel az irányzókészüléknek a 2. ábrán föltüntetett oldalas középhelyzeténél mutat. Képzeljük most a (c5) alkotó irányában, egy bizonyos nullponttól kiindulva, tetszőleges, alkalmasan megválasztott léptékben, melynek természetesen az (el) leolvasójel tengelyirányú beállításának megállapítására szolgáló (d2) beosztás meg kell, hogy feleljen, a (v) menetsebességeket és egy, a kerület irányában haladó, a (c5) alkotó null-pontján keresztülmeno (c6) egyenesen a S-szögeket olyan léptékben fölvíve, hogy a (C2) dob elforgatásakor a (B) süvegnek a középhelyzetből kiindulva mért forgási szöge állandóan egyenlő legyen azon szöggel, melyet az (el) leolvasójelnek a (c5) alkotótól a kerület irányában mért távolsága jelképez. Ha most a (c5) és